Gedeon napja van. | 2024.03.28

Polt Péter: meg kell őrizni, és tovább kell növelni a biztonságot 

2017-06-09 15:45:00

 Meg kell őrizni, és tovább kell növelni a biztonságot, legyen szó közbiztonságról vagy jogbiztonságról - mondta a legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen, pénteken Budapesten. 

    Az Igazságügyi Palotában Polt Péter kijelentette: a globális jelenségek, a bűnözés szerkezeti változásai, a szervezett bűnözés új formái, az új bűncselekmények megjelenése, eddig nem látott eszközök és módszerek alkalmazása újfajta kreatív ügyészi munkát igényel. 
    A társadalom joggal várja el, hogy az állam ilyen körülmények között is garantálja az élet- és vagyonbiztonságot, a személyes és vagyoni jogok érvényesítését - tette hozzá. 
    A legfőbb ügyész párhuzamot vont az első ügyészi törvény szellemisége, valamint Magyarország alaptörvényének rendelkezései között. Felidézte: a hat éve elfogadott alaptörvény szerint az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Polt Péter úgy vélte: az alaptörvénybe foglalt kötelezettségek magas szintű teljesítése nélkül ma Magyarországon nem létezhet hatékony és törvényes igazságszolgáltatás. 
    Kitért arra: míg 1872-ben a statisztikák 40 149 büntetőperbe fogott személyről számoltak be, addig 2016-ban összesen 991 236 ügyirat érkezett az ügyészségre. A bűnözés struktúrája a korábbiakhoz képest nem változott, továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki az összbűnözés nagyobbik részét, az élet és testi épség elleni bűncselekmények száma alacsony, ugyanakkor a közlekedési, a korrupciós, valamint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények száma növekedett - közölte. 
    Az új kihívások közé sorolta Polt Péter a migrációs helyzetet is, ezzel összefüggésben azt emelte ki, hogy tavaly 351 embercsempészést regisztráltak, ami mintegy fele az egy évvel korábbinak. Ugyancsak az új jelenségek közé sorolta a kiberbűnözés elterjedését. 
    A biztonság szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a terrorizmus elleni küzdelmet, aminek érdekében több intézkedést is tett az ügyészség, példaként említve a Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályának létrehozását. A kapcsolódó bűncselekmények elleni fellépésre is hangsúlyt fektetnek, elsődleges feladatként kezelik például a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását, a pénzmosással összefüggésben az ilyen vagyonok felkutatását és elkobzását. 
    Polt Péter kijelentette: a nemzetközi együttműködésben a magyar ügyészség úttörő szerepet vállalt, több közös nyomozócsoport létrehozását kezdeményezte. Példaszerűnek nevezte az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való bűnügyi együttműködést is. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: ennek révén egyre sikeresebben lépnek fel a pénzügyi érdekek sérelmére elkövetett és ehhez kapcsolódó bűncselekményekkel, így a korrupcióval szemben is. 
    A váderedményességi adatokról szólva azt hangsúlyozta: 95,8 százalékról 97,4 százalékra nőtt ez az arány, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a felmentések és megszüntetések aránya. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bizonyos területeken további erőfeszítéseket kell tenni az eredményesség növelésére, ide sorolta a hűtlen kezelés vagy a korrupciós bűncselekmények esetét, amelyekben értékelése szerint további teendők várnak a vádhatóságra a bíróságok által elfogadható bizonyítékok felkutatásában. 
    A jogegység kapcsán azt emelte ki: tavaly sikerült elérniük, hogy 20 százalékkal csökkenjen a másodfokon hatályon kívül helyezett elsőfokú ügydöntő határozatok száma. 
    Az eljárások gyorsaságáról szólva azt mondta, a vádemelések több mint felében éltek valamilyen gyorsító intézkedéssel: bíróság elé állítással vagy tárgyalás mellőzésére tett indítvánnyal. 
    Az ügyészség napját 1991 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisan felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. A parlament 2005. november 23-án munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.
    A pénteki ünnepségen mások mellett megjelent Pintér Sándor belügyminiszter, Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Varga Zs. András alkotmánybíró, Székely László ombudsman, Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, továbbá Kovács Tamás volt legfőbb ügyész. Az egybegyűlteket Áder János köztársasági elnök is köszöntötte.
    A rendezvényen Polt Péter legfőbb ügyész elismeréseket és pályadíjakat adott át. Király Tibor akadémikus, professor emeritus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék oktatója Pro Cooperatione Emlékérmet kapott. 
    A legmagasabb szakmai elismerést, az első koronaügyész, Kozma Sándor emlékére 1992-ben alapított Kozma Sándor-díjat nyolc ügyészségi alkalmazott vehette át, kiemelkedő teljesítményükért tíz ügyészségi alkalmazott részesült Vargha Ferenc-díjban, ügyészségi emlékgyűrűt tíz ügyészségi alkalmazott, Magyar István-díjat 39 ügyészségi alkalmazott, Székely Ferenc-díjat hat fogalmazó, alügyész és ügyész vehetett át, öt ügyészségi alkalmazott emléktárgyat kapott, egy pedig főtanácsosi címben részesült. Az elismeréseket követően adták át a Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázat 14 díját.