Nagy Gábor Tamás: a kommunizmus az ember ellensége
A kommunizmus az ember ellensége, a kommunizmus 1956 előtti és utáni arca, Kádár és Rákosi lényegében ugyanaz - erről beszélt Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP), I. kerületi polgármester a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott rendezvényen Budapesten szombaton.
A kormánypárti politikus a budai Várban tartott emlékbeszédében kiemelte: a múlt században, ahol hatalomra jutottak a kommunisták, Oroszországtól Kambodzsáig, Kelet-Európától Kínáig, Kubától Afganisztánig, szisztematikusan irtották az embereket, a világon összesen mintegy százmilliót.
Számos korszaka, formája volt a kommunista terrornak. Az idei emlékév a kényszermunkatáborokba elhurcolt és ott megsemmisített milliókról szól - tette hozzá a Szentháromság téren a Gulág áldozatainak emléket állító barakk-kiállítás előtt tartott beszédében Nagy Gábor Tamás.
A Gulág kialakulása és működése Lenin időszakától Hruscsovig tartott. A bolsevik párt már egy 1919-es határozatban leszögezte: "csak egyetlen politikailag helyes lépésünk lehetséges, a könyörtelen harc, a tömeges terror" - emlékeztetett a fideszes politikus.
Hozzátette: az egyik legfontosabb beismerő vallomást éppen 61 évvel ezelőtt a mai napon, február 25-én az SZKP XX. kongresszusán Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió akkori teljhatalmú ura tette. A pártfőtitkár akkor többek között beszélt a "nép ellensége" koncepcióról, amely biztosította a legkegyetlenebb elnyomást.
Nagy Gábor Tamás arra figyelmeztetett: még mindig vannak, akik azt gondolják, hogy a kommunista rémtettek, bűnök nem az ideológiából fakadtak, csak valamilyen véletlen szerencsétlenség, torzulás következményei. Kizárólag sérült emberek pszichés állapotával magyarázhatók és Sztálin, Rákosi számlájára írhatók.
Mintha a kommunizmus Hruscsov őszintének tűnő beszéde után képes lett volna a megújulásra. Pedig Hruscsov nem megszüntetni, hanem épp ellenkezőleg, megőrizni akarta a sztálinizmust. Ezt bizonyítja, hogy még abban az évben, 1956-ban brutálisan vérbe fojtották a magyar forradalmat - idézte fel a kormánypárti politikus.
A kommunizmus 1956 előtti és utáni arca, az ÁVH-s és a pufajkás, Rákosi és Kádár lényegében ugyanaz. A kommunisták 1956-ból semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek. Ez lett a vesztük. Mert a vér nyomot hagyott. Kitörölhetetlen nyomot - mondta Nagy Gábor Tamás.
"Emlékezzünk a mai napon egy bűnös ideológia és egy diktatórikus elnyomó rendszer, a kommunizmus rémtetteire, és gyújtsunk gyertyát az ártatlan áldozatok lelki üdvéért!" - mondta a politikus a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott beszédében.
A rendezvény programján szerepelt Matúz Gábor: Nincs kegyelem című filmjének díszelőadása a Szentháromság téren lévő Magyarság Házában.
Szombaton az ország több pontján is megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól és ezen a napon zárul a Szovjetunióba hurcoltak emlékéve. Közép- és Kelet-Európában elsőként a magyar Országgyűlés döntött az első Orbán-kormány idején, 2000-ben a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról. Az első megemlékezéseket 2001. február 25-én tartották az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban, s azóta minden évben voltak ünnepségek. Hetven éve, 1947. február 25-én tartóztatták le és hurcolták el a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőjét.
A kormány a 2015-ös évet a 70 évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-éig meghosszabbította.
