Bírósággal semmisíttetné meg a vitatott döntéseket Hegedüs István
Még szerdán bírósághoz fordul az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, akitől múlt héten megvonta bizalmát a testület tagjainak többsége.
Hegedüs István (Lungro Drom) szerdai budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: nagyon aggályos volt a január 18-ai rendezvény lebonyolítása. Azon sem ő, sem az ORÖ - ott felmentett - hivatalvezetője nem vett részt, azt sem tudni, ki volt jelen, és voltak-e olyanok a teremben, akiknek ehhez nem volt joguk - tette hozzá.
Utalva arra, hogy a nemzetiségi törvény, valamint az ORÖ szervezeti és működési szabályzata szerint az elnök feladata a közgyűlés összehívása és vezetése, megjegyezte: ő senkinek nem adott felhatalmazást az ülés vezetésére.
Egyébként is életszerűtlennek nevezte, hogy négy helyettese közül éppen azt bízza meg ezzel, akit másik frakció, nem a Lungo Drom delegált a tisztségre.
Hegedüs István szerint a január 18-ai ülésről a kormányhivatal döntése gyorsan megszületett, de abban "nagyon sok a törvénytelenség", és egy - a sajtótájékoztatón lejátszott - hangfelvételre hivatkozva arról beszélt: azért vesztette el a testületben a többség támogatását, mert pénzt ajánlottak azoknak, akik hátat fordítottak neki.
Az MTI kérdésére Hegedüs István közölte: harminc napon belül megtartják a testület következő ülését, és elképzelhető, hogy akkor kezdeményezni fogja az ORÖ önfeloszlatását. "Én sosem voltam megélhetési politikus, nem a pénzért vállaltam ezt a feladatot" - hangsúlyozta.
Buri Edina, az ORÖ múlt hétfői ülésen felmentett hivatalvezetője jelezte: az ülés szabálytalan megtartására hivatkozva kérik az ott hozott döntések megsemmisítését, ő pedig munkaügyi bírósághoz is fordul, mert nem indokolták felmentését.
A fővárosi kormányhivatal keddi tájékoztatása szerint amíg bíróság nem szünteti meg tisztségét, Hegedüs István látja el az ORÖ elnöki feladatait. A kormányhivatal az ORÖ január 18-án megtartott közgyűlési üléséről beérkezett jegyzőkönyv alapján törvényességi felügyeleti eljárást folytatott le, és ennek eredményeként megállapította, hogy a közgyűlés megtartásával, illetve levezetésével szemben jogi kifogás nem emelhető. Az ülésen hozott határozatok nagy részével kapcsolatban azonban a hivatal törvényességi kifogást emelt, és törvényességi felügyeleti intézkedés keretében felhívást intézett a közgyűléshez.
