napja van. | 2024.02.29

Az internetes szólás- és sajtószabadság fontosságát vizsgálta az NMHH

2023-01-30 18:58:00

Lassan, de biztosan növekszik a médiatudatosság, a fogyasztókban életszerű és erőteljes igények mutatkoznak a médiatudatosság használatában és társadalmi fejlesztésében - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közelmúltban végzett kutatásából, amelyről az NMHH Kommunikációs Igazgatósága hétfőn közleményben tájékoztatta az MTI-t.

A kutatás kitért a tájékozottság iránti igény, az információfelelősség és a magánszféra védelmére is.

Megjelenésekor az internetetet sokan a szabad véleménynyilvánítás eszközének nevezték - írták. Az internethasználat elterjedésével a webes platformok lehetőséget adnak arra, hogy a közösség tagjai ne csak a választásokon vagy közvélemény-kutatásokon fejezhessék ki véleményüket a közügyekről. Fontos, hogy a társadalom tagjai miként vélekednek a szólás- és sajtószabadságról, annak határairól, valamint a véleménynyilvánítás új formáiról. Ezt vizsgálta az NMHH közvélemény-kutatása - ismertették.

A kutatásból kiderült, hogy az internetezésből a magyar társadalom 15,9 százaléka teljesen kimarad, de a felhasználók nagy többsége naponta csatlakozik a nethez. A hozzászólás lehetősége a közérdekű ügyekhez a társadalom túlnyomó részének nagyon fontos.

A közösségi médiát használók 71 százaléka teljes mértékben igényli azt, hogy láthassák a posztokat olyan emberek is, akiknek a véleménye az algoritmusok szerint eltér a poszt készítőjének véleményétől. Hasonló arányban igénylik azt is, hogy egy online hír vagy vélemény megjelentetése esetén hozzáférhető legyen annak kritikája vagy más oldalú megközelítése.

Több mint 60 százalék válaszolta azt, hogy minden vélemény legyen láthatóegy online beszélgetésen, 55 százalék szerint pedig kiemelkedően fontos, hogy a felhasználót érdeklő témák és platformok jelenjenek meg. A névtelen vélemények, valótlan hírek szankcionálásának igénye alig haladja meg a 40 százalékot.

A tudatos médiahasználat feltételeinek megteremtésében négy lehetséges szereplőt állíthattak sorrendbe felelősségük mértékében a válaszadók. A magyar lakosság 54 százaléka a szülőket tette első helyre, második helyre 25 százalékkal az állam, harmadik helyre 14 százalékkal a média, utolsó helyre 7 százalékkal az iskola került.

Az online médiahasználat kedvezőtlen hatásainak kivédésével kapcsolatban az NMHH szakemberei hat forgatókönyvről kérdezték meg a lakosságot. A káros oldalak hatósági letiltása okozta a legnagyobb véleménykülönbségeket, egy értékelő skálán ennek a legmagasabb az elutasítása, de az elfogadása is. A társadalom tudatosságának növekedésére utal az is, hogy nem külső szereplőkben, hanem a szülők nevelésében látják a leghatékonyabb stratégiát, ezt követi a káros tartalmú oldalak létrehozóinak és terjesztőinek súlyos büntetése. A megkérdezettek szerint a nevelés jelenti a legfőbb stratégiát a káros tartalmak elleni küzdelemben.

A szólás- és sajtószabadság, illetve a demokrácia fogalma összekapcsolódik az emberek fejében, de ez nem feltétlenül jelenti azt nekik, hogy bárkiről bármit el lehet mondani. Közszereplő esetében elsősorban politikusokra, továbbá ismert emberekre gondolnak. A magyar társadalom szerint a magánszemélynek nagyobb védelem jár, míg a közszereplők esetében a magánélethez köthető információkat - például a lakcímet, barátokat - érzik leginkább védendőnek. A válaszadók 36,7 százalék véli úgy, hogy a közzétett nem saját tartalomért nem tartozik felelősséggel, és ennél is kevésbé szigorú a lájk megítélése.A válaszadók 68,8 százaléka érzi úgy, hogy ha egy közszereplőről ilyen minőségében tesz közzé képet, akkor ezt a hozzájárulása nélkül is megteheti.

A megalázó, zavarba ejtő helyzetek ábrázolását a médiában csak a társadalom fele ítéli el mindenképpen, de ha maga a történet megfelel a valóságnak, még az elutasítók is elfogadhatónak tartják az ilyen ábrázolást.

A Facebookon a kisebb városok és a 36-49 évesek a legaktívabbak, végzettség szempontjából pedig az érettségivel rendelkezők. Bár a férfiak általában néhány százalékponttal tevékenyebbnek mutatkoznak a nőknél, a facebookos véleménynyilvánításban a nők jóval agilisabbak. Minél egyszerűbb egy online véleménynyilvánítás, annál elterjedtebb, az álláspontok láthatósága pedig nem jelent korlátozó tényezőt.

A kutatás módszertanáról az NMHH azt közölte: az adatfelvétel 2022 novemberében történt, telefonos, CATI-módszertannal. Az adatok reprezentatívak a magyar lakosságra nézve nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. Az értékelésnél 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy a kapott eredmény legfeljebb 3,2 százalékkal térhet el a célcsoport egészének véleményétől - áll a közleményben.