Levente, Irén napja van. | 2022.06.28 | MNB középárfolyam:

Varga Mihály: tovább csökken a hiány és az államadósság

2022-05-19 11:38:26

A kormány folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetés hiánya 4,9 százalékra csökkenhet az idei év végére, az államadósság rátája pedig 76,1 százalékra mérséklődhet - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt csütörtöki meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt.

Kiemelte: az infláció és az energiaárak emelkedése, továbbá a háború miatti szankciók hatására jelentősen megváltozott a gazdasági környezet a költségvetés tervezéséhez képest, így a hiánycél tartása érdekében módosítások szükségesek.

A kormány három fő célja, hogy megőrizze a stabilitást, biztonságos növekedési pályán tartsa a gazdaságot és megvédje az eddigi eredményeket, így például a családtámogatásokat - mutatott rá.

A 2023-as költségvetés tervezetét június elején átadják a kormánynak. A növekedés továbbra is lendületben marad, a GDP 3-4 százalékkal bővülhet jövőre, a költségvetés hiánya 3,5 százalékra, az államadósság rátája pedig 73,8 százalékra csökken, azaz visszatér az ország a járvány előtti "egyensúlyi pályára" - hangsúlyozta.

Emlékeztetett arra, hogy az egyensúlyi mutatók javítását már tavaly az év végén megkezdte a kormány: a tervezett kiadásokat 350 milliárd forinttal csökkentette, valamint további 700 milliárd forintot meghaladó értékben beruházásokat halasztott el.

Varga Mihály szerint a kormány eredményesen kezelte a járvány és a háború hatásait. Jelenleg az Európai Unió egyik leggyorsabb gazdasági növekedése a magyar, tavaly a növekedés 7,1 százalék volt, idén az első negyedévben 8,2 százalék - idézte fel.

Beszélt arról is, hogy az elmúlt 12 évben a tíz legkockázatosabb országból a leggyorsabban növekvő gazdaságok sorába kormányozták az országot. A foglalkoztatottak számát 3,7 millióról 4,7 millióra növelték, csökkentették a kockázatokat, például a külföldiek kezében lévő államadósság arányát 60 százalékról 30 százalékra mérsékelték, a magyar családok részarányát a finanszírozásban 3 százalékról 25 százalékra növelték.

A beruházási ráta az unióban a második legmagasabb volt, tavaly 12 ezer milliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon, ami "optimizmusra ad okot", azt jelzi, hogy a gazdaság szereplői "bíznak a jövőben" - hangsúlyozta.

Tóth Endre (Momentum) azon kérdésére, hogy a hiány lefaragása mely területeket érinthet, a pénzügyminiszter-jelölt elmondta, hogy adóemeléseket és megszorításokat nem terveznek, más ösztönzőket fognak számba venni, előbb azonban meg kell alakulnia a kormánynak. Arra is kitért, hogy a kata bevezetése nagy siker volt, de meg kell vizsgálni, hogy a kedvezményes adózási lehetőség változatlan formában fennmaradhat-e.

F. Kovács Sándor (Fidesz) kérdésére a válságok közötti különbségekről megjegyezte: miközben 2008-ban a világgazdaság növekedési pályán haladt, Magyarország nem volt képes a piacról finanszírozást szerezni; ehhez képest a 2020-as koronavírusválság kitörésekor a gazdaság jó állapotban volt, "föl sem merültek" a korábbi problémák.

Bakos Bernadett (LMP) azon kérdésére, hogy a kormány visszaadja-e az embereknek a tervezett 3 százalékos inflációhoz képest jóval magasabb, közel 10 százalékos inflációból származó többletbevételt, Varga Mihály úgy válaszolt, hogy az államháztartásnak jelentős többletköltségei is vannak. Ezek közül az energiaárak emelkedését és a kamatkörnyezet megváltozásából eredő plusz költségeket említette meg.

Jámbor András (Párbeszéd) azt szerette volna megtudni, hogy a kormány a jövőben engedi-e a hitelfelvételt az önkormányzatoknak, amelyek - mint mondta - "rossz anyagi helyzetben vannak". A miniszteri poszt várományosa elmondta, hogy miután az állam átvállalta az önkormányzatok adósságállományát, az eddigi gyakorlat marad továbbra is: megvizsgálják, hogy az adott önkormányzat képes lenne-e törleszteni az adósságát és ezt követően járulnak hozzá a hitelfelvételhez; idén már 45 esetben született pozitív elbírálás.

Képviselői kérdésre Varga Mihály kitért arra is, hogy a jövő évi költségvetést a jelenlegi forintárfolyamon és a jegybank előrejelzésével megegyező, 5,7 százalékos inflációval tervezik.

Varga Mihály misztifikáltnak tartja az euró kérdését, úgy fogalmazott, hogy fontos technikai eszköz, de nem több az euró bevezetése. Véleménye szerint a gazdaságpolitika minősége adja meg azt, hogy egy ország fejlettségi szintje miként alakul.

A képviselők 11 igen, 5 tartózkodás mellett támogatták Varga Mihály pénzügyminiszteri jelöltségét.