Magyar és székely falvak összefogásával avattak emlékművet Kompolton
Az emlékművek jövőt is adnak nekünk azzal, hogy megidézik a múltat - hangoztatta a pénzügyminiszter a három Heves megyei és három székely település összefogásával állított Trianon-emlékmű csütörtöki avatóünnepségén, Kompolton.
Varga Mihály úgy fogalmazott: száz évvel ezelőtt idegen érdekek által vezetett kezek, egymást is kíméletlenül félrelökve, durva vonalakkal húzták meg Magyarország határait. Igazságtalan és gyalázatos tett volt - tette hozzá.
A három Heves megyei település, Kompolt, Kál és Kápolna, valamint három székely falu, Székelykál, Kápolnásfalu és Oklánd összefogásával született köztéri harangjáték - a júniusban elhunyt Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművész utolsó és egyben feleségével, Halassy Csillával első közös alkotása - számos vetületben idézi fel történelmünket, örökül hagyva azt a következő nemzedékeknek - mondta a fideszes politikus.
A művész életművét méltatva emlékeztetett: Kő Pál a magyar művészeti élet egyik legnépszerűbb alkotója, lelkiismeretes, tanítványaira büszke tanár és elhivatott művész volt. Neki köszönhető, hogy több évtizedes szünet után a történelem meghatározó alakjai, a középkori uralkodók szobormásai az 1970-es évek után "visszaszivároghattak" a közterekre. Maga is összekötő kapocs volt, aki a művészet sajátos eszközeivel teremtette újjá az anyaország és a külhon kapcsolatait, fonta ismét egybe a szétszakított történelmet és tette mindezt nagyon emberi módon, újra értékké - fűzte hozzá.
Az emlékmű által megjelenített történelmi eseményről szólva Varga Mihály arról beszélt: ma már tudjuk, milyen nagyhatalmi törekvések és területi követelések álltak a trianoni döntés mögött. Ezek egyike sem volt tekintettel az ezeréves magyarságra, arra a saját és Európa szabadságáért mindig hősiesen harcoló, nemzetalkotó népre, amely a Kárpát-medencében élt - mondta.
Felidézte: a békediktátum magyar részvétel nélkül született és olyan veszteségeket okozott, amelyekhez hasonlót egyetlen más európai nép sem szenvedett el.
A miniszter rámutatott: a nemzeti tragédiák feldolgozásához sokszor évtizedek sem elegendőek, még akkor sem, ha egy nép azonnal új életet kezdhet. A magyaroknak azonban ez sem adatott meg, ezért a társadalom és a vezetés évtizedekig nem tudott megfelelő választ adni a Trianon okozta sorskérdésekre - jelezte. A hazai és külhoni magyarok közül azonban már akkor is sokan tisztán látták, hogy "a nemzet több, mint a politikai együvé tartozás, tágasabb, mint a földrajzi és állami közösség, mert ebben nem a területnek, hanem a történelemnek, a hagyománynak, a kultúrának és a lelki közösségnek van elsődleges szerepe" - hangsúlyozta.
Szólt arról is, hogy a polgári kormány 2010-ben törvényt alkotott arról, hogy visszatér a trianoni tragédia "egyetlen igazságához", ezért a békediktátum aláírásának dátumát nemzeti összetartozásunk napjává nyilvánította. Egy törvény azonban csak akkor válik értékké, ha közös akaratra épül - jegyezte meg. Mindez megjelenik a hétköznapokban is, amikor anyaországi és külhoni közösségek maguk határoznak úgy, hogy a magyarság összetartozásának méltó, időtálló emléket állítanak - utalt a Heves megyei és székelyföldi települések összefogására. Úgy vélte, a kompolti emlékműállítás tisztelgés a magyarság elmúlt 100 éves teljesítménye előtt, mely bebizonyította: a nemzet összetartozása, egymás iránt érzett felelőssége minden külső erőt és rákényszerített diktatúrát képes legyőzni.
