Devizahitelek - Varga: még nem dőlt el, milyen árfolyamon lesz a forintosítás
Varga Mihály szerint még nem dőlt el, milyen árfolyamon forintosítják a devizahiteleket. A nemzetgazdasági miniszter a HírTV-ben arról is beszélt hétfőn, a cafeteria-kedvezmény csökkentésének az a célja, hogy a munkavállalók egyre inkább készpénzben kapják meg a jövedelmüket.
A Magyarország élőben című műsorban Varga Mihály a devizahitelek átváltásáról szólva emlékeztetett arra, hogy az átváltási árfolyam meghatározásánál két korlátot is figyelembe kell venni. Az egyik, hogy a kormány korábban azt mondta, a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a devizahitelesek. A másik, hogy a Kúria jogegységi döntésében kimondta, az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kell viselnie. Igyekeznek majd olyan javaslattal előállni, amely kedvező lesz a devizahitelesek számára. Ha a piacinál kedvezőbb árfolyamszintet határoz meg a kormány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közreműködésére is szükség lesz, hiszen a devizatartalék egy részére szükség van a forintosításhoz - tette hozzá.
A miniszter szerint hosszú távon az a legfontosabb az ügyfeleknek, hogy a kamat megfizethető legyen. Az elmúlt években jelentősen mérséklődtek a forinthitelek kamatai, így az átváltásra kedvező kamatszinten kerülhet sor.
Varga Mihály beszélt arról is, hogy az első félévben 1600-zal több gyermek született, mint egy évvel korábban, ami azt mutatja, hogy a családtámogatási rendszer segíti a gyermekvállalást. Az adókedvezmény növelése egy lehetséges út annak érdekében, hogy az első után a második, majd a harmadik gyerek megszülethessen, ezért 2016-tól kezdődően megkezdik az adókedvezmény növelését - ismertette.
A cafeteria támogatásának csökkentését azzal indokolta a miniszter, hogy kormány azt tartja a legfontosabbnak, hogy a munkáltatók egyre inkább készpénzben adják oda a megszerzett jövedelmet a dolgozóknak. Az embereknek nem utalványokat vagy jegyeket kell adni, "egy tisztességes országban, tisztességesen ledolgozott munkaidő után készpénzt adnak az embereknek" - fejtette ki Varga Mihály. A javasolt változások szerinte ebbe az irányba mutatnak. A SZÉP-kártyát és az Erzsébet-utalványt ez nem érinti, hiszen az a cél, hogy a belföldi turizmus élénküljön - fűzte hozzá.
Az internetadóról szólva kifejtette: a távközlési adó kiterjesztésére tettek javaslatot, amit a szolgáltatóknak kellett volna megfizetni, de olyan mértékű tiltakozás volt, hogy a kormánynak ezt figyelembe kellett vennie.
Hozzáfűzte, a négy-öt legnagyobb szolgáltató tavalyi adózás utáni nyeresége 70 milliárd forint körül volt, de ha az emberek attól tartanak, hogy ezt átháríthatják rájuk a szolgáltatók, és ezt nem hajlandóak elfogadni, a kormánynak figyelembe kell vennie. Ezért született az a döntés, hogy nem vezetnek be semmiféle adókiterjesztést.
A 25 milliárd forintos bevételkiesés a miniszter szerint egytized százalékkal ronthatja az államháztartás hiányát, amit 2015-re 2,4 százalékra terveztek. Lehet, hogy a kieső összeget nem fogják pótolni, és a hiány 2,5 százalékra növekszik, vagy a tartalékhoz nyúlnak hozzá, hiszen most is terveztek egy 60 milliárdos országvédelmi alapot és egy százmilliárdos általános tartalékot, tehát van fedezet arra, hogy ezt a pénzt máshonnan pótolják - ismertette.
A miniszter beszélt arról is, hogy a stabilitási törvény szerint az államadósság 1 százalékkal mérséklődhet a következő évben, a 2014 végére tervezett 76,5 százalékkal szemben 2015 végére 75,4 százalékos adósságszinttel számolnak.
A nagy üzletek vasárnapi zárva tartásáról szólva azt mondta, meglepetést keltett a Nemzetgazdasági Minisztériumban az ötlet "újrafelmelegítése". Amikor minden ötödik ember vasárnap intézi a vásárlást, ezt nem bölcs dolog korlátozni. A minisztérium álláspontja szerint Magyarország ma még nem olyan gazdag ország, ahol a legfontosabb probléma az, hogy vasárnap nyitva van-e valami vagy nincs. Ha a munkáltató meg tud állapodni a munkavállalóval, miért ne lehetne nyitva - tette fel a kérdést Varga Mihály.
