Német szakértők hiányolják a deflációs pályát az EKB banki terheléspróbájából
Az Európai Központi Bank (EKB) nem vizsgálta, hogy milyen hatást fejthet ki az euróövezet legnagyobb bankjaira a defláció, holott komoly veszély, hogy csökken az árszint az övezet gazdaságában - kifogásolják vezető német gazdaságkutató intézetek.
Hans-Werner Sinn, a müncheni ifo intézet elnöke szerint az EKB stressztesztje során túlságosan "szelíd" válsághelyzetet szimuláltak, abból indultak ki, hogy az euróövezeti gazdaság egészét infláció jellemzi, és nem végeztek számításokat arról, hogy milyen hatást fejthet ki az övezet válsággal küzdő déli részén jelentkező defláció. Az EKB tevékenységét rendszeresen bíráló szakember szerint a frankfurti intézmény szándékosan hagyta ki a számításokból az árszínvonal csökkenését, mert így elérte, hogy "ne kelljen túlságosan sok bankot megbuktatnia" - idézték hétfői lapok az ifo elnökét.
Egy másik tekintélyes német kutatóintézet, a berlini DIW (Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung) elnöke szerint viszont más oka lehet annak, hogy a deflációs spirál kialakulásának kockázata kimaradt a terhelési próbából. Marcel Fratzscher egy hétfői sajtóbeszélgetésen rámutatott, hogy a teszten alkalmazott válságforgatókönyv több mint másfél éve készült, amikor még nem látszott ez a veszély.
Az EKB-nak pedig azért is nehéz lenne ezt a tényezőt bevonni az elemzésbe, mert azzal rossz bizonyítványt állítana ki saját munkájáról, azt feltételezné, hogy nem tudja ellátni legfontosabb feladatát, az árstabilitás biztosítását - tette hozzá.
Mindez azonban nem változtat azon, hogy a következő 3-4 évben valószínűleg a gazdasági stagnálás és a defláció lesz az euróövezet fő jellemzője, és a következő stresszteszten várhatóan vizsgálják majd, hogy miként működhetnek a bankok ilyen környezetben - vélekedett a DIW elnöke.
Kiemelte, hogy a stressztet "részleges siker", hiszen az euróövezeti bankrendszer legnagyobb szereplőit alaposan átvilágították és megvizsgálták, hogy tőkehelyzetük hogyan alakulhat egy hirtelen kitörő súlyos válságban, de a bankrendszer egészének bajairól igen keveset mond el.
A rendszer szétaprózott, elsősorban nemzetállami keretek között működik, és számos banknak nincsen hosszabb távbon fenntartható működést ígérő üzleti modellje, fennmaradását pedig csupán az EKB rendkívüli likviditásbővítő programjai biztosítják ideig-óráig - mondta Marcel Fratzscher, hangsúlyozva, hogy konszolidációra - bankok összeolvadására vagy a rosszul működő hitelintézetek felszámolására - és határokat átívelő integrációra van szükség az euróövezeti bankrendszerben.
Hozzátette: a stresszteszt legnagyobb meglepetése, és egyben leginkább vészjósló eredménye az, hogy a nem teljesítő hitelek aránya mintegy 20 százalékkal magasabb az eddig valósnak gondolt adatnál. Úgy vélte, hogy az EKB vizsgálata ugyan erősítheti a bankok iránti bizalmat, de nem valószínű, hogy hatására jelentősen élénkül a hitelezés.
Az EKB az Európai Bankhatósággal (EBA) együttműködve az euróövezet és a 2015-ben csatlakozó Litvánia vezető bankjánál a teszt első szakaszában részletes eszközminőség-vizsgálatot végzett, amellyel egyebek között kimutatta, hogy a bankok mérlegében a korábbi adatokhoz képest 136 milliárd euróval több nem teljesítő hitel szerepel, ezek összesített értéke így 879 milliárd euró.
A második szakaszban azt vizsgálták, hogy miként alakulna a bankok elsődleges alaptőke mutatója - az elsődleges alapvető tőke (CET 1) és a kockázatokkal súlyozott eszközérték aránya, azaz a CET 1 ráta - kiegyensúlyozott gazdasági környezetben és egy feltételezett súlyos válsághelyzetben, egyebek között recesszió és rekordmagas, 13 százalékos munkanélküliség, valamint az ingatlanárak 20 százalékos zuhanása közepette.
Kimutatták, hogy a CET 1 ráta középértéke a jelenlegi 12,4 százalékról 8,3 százalékra süllyedne. A teszten azok a bankok buktak meg, amelyek az úgynevezett normál pályán - kiegyensúlyozott környezetben - nem érik a 8 százalékos CET1 rátát, vagy a stresszpályán - a szimulált válsághelyzetben - nem érik el az 5,5 százalékot.
A vizsgálat során 25 ilyen bankot találtak, és megállapították, hogy ezeknek összesen 25 milliárd euró tőkét kell bevonniuk, hogy megfelelhessenek a követelményeknek. Az elemzést a tavaly év végi állapot alapján végezték el. Azóta a 25-ből 12 már pótolta a hiányosságokat, összesen 15 milliárd euróval emelték tőkéjüket. A többi banknak két héten belül intézkedési tervet kell benyújtania, és kilenc hónapon belül kell végrehajtani a tervet.
