Kiemelt figyelmet kapott az elmúlt években a feketegazdaság elleni küzdelem az agrárium és az élelmiszeripar területén, miután nyilvánvalóvá vált, hogy ez a tevékenység jelentős bevételtől fosztja meg a közkasszát, és komoly versenyhátrányt okoz a tisztességes piaci szereplőknek – jelentette ki lapunknak a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Nagy István tájékoztatása szerint az elmúlt hetekben többfordulós tárgyalássorozat zajlott le a szaktárcák, a hatóságok, illetve az érdekvédelmi szervezetek vezetőinek részvételével. Az államtitkár szervezésében létrejött megbeszéléseken számos javaslat fogalmazódott meg. Ezeket az érintett minisztériumok véleményezték, és szeptember végéig megküldték a Belügyminisztériumnak az általuk támogathatónak talált elképzeléseket.

A belügyi tárca az elektronikus útdíjhoz kapcsolva és az elektronikus fuvarlevelek adta lehetőségeket is figyelembe véve dolgozza ki az egységes javaslatot úgy, hogy annak nyomán lehetővé váljon az összes rendelkezésre álló ellenőrzési pont összekapcsolása a teljes nyomon követhetőség érdekében. Az előterjesztést az Igazságügyi Minisztérium október 15-ig foglalja egységbe, és ezt követően kerülhet a kormány elé – vázolta fel a menetrendet az államtitkár.

Az adócsalásra szerveződött, jól felépített láncok felderítését nagymértékben segítené, ha az áruk útját jobban lehetne követni, illetve kötelezővé válna az eredet és származás igazolása. Ezért a tárca támogatja azt az elképzelést, amely szerint egyedi azonosítási kötelezettséget vezetnének be, aminek alapján például a tejszállítmányok útját akár az előállítási helyig vissza lehetne követni. Amennyiben ez kiegészülne a szállítmányok előzetes bejelentési kötelezettségének megteremtésével is, a nyomon követés még inkább megvalósíthatóvá válna – tette hozzá Nagy István.

Az államtitkár emellett támogathatónak nevezte a tejkereskedelem résztvevői – különösen a nagykereskedők – körében az előzetes regisztráció bevezetését. Ezzel ki lehetne iktatni a közvetítő kereskedőket, és kizárólag azok a gazdálkodók végezhetnék ezt a tevékenységet, akiknek megfelelő a felkészültségük. A regisztráció bevezetése segítené az adóhatóság ellenőrzési tevékenységét is. Különösen akkor, ha az új, kötelező jellegű előírások megsértését, nem teljesítését megfelelő mértékű és visszatartó erővel bíró szankciókkal is sújthatnák a hatóságok. Az államtitkár ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az ilyen intézkedések bevezetése során az uniós szabályokra is fokozottan figyelni kell.

Mivel az egyes élelmiszerek áfakulcsának csökkentése iránt folyamatos az igény a termelő cégek részéről, a kormány már 2012 óta foglalkozik azokkal az előterjesztésekkel, amelyek kiszámolták az alapvető élelmiszerekre vonatkozó közterhek mérséklésének következményeit. Ezzel kapcsolatban – fejtette ki az államtitkár – fontos megemlíteni, hogy a sertéságazatban a feketegazdaság visszaszorítására tett legfontosabb lépés az volt, amikor idéntől az élő és félsertés áfakulcsát 27-ről öt százalékra csökkentette a kormány.

A lépés következményeként az év első felében 8,2 százalékkal több sertést vásároltak a feldolgozók, augusztusig pedig 13,72 százalékkal csökkent az élő sertések behozatala is. Az érintett ágazatokban az esztendő első felében összességében hárommilliárd forinttal nőtt a bevallott áfa az előző év azonos időszakához képest. A statisztikai hivatal szerint nőtt a sertésállomány, és bővült a sertéstartó vállalkozások száma – sorolta az adócsökkentés kedvező hatásait Nagy István. Emellett a piac tisztulásához vezetett a gabonakereskedelemben életbe léptetett fordított áfafizetési rendszer is. Az államtitkár kiemelte: az adóhatóság és az élelmiszer-biztonsági hivatal utóbbi években tapasztalt hathatósabb fellépése – többek között a budapesti nagybani piacon – is jótékonyan éreztette hatását.