Andrea napja van. | 2024.04.18

Hagyó-per - Egy tanú megerősítette, egy tanú tagadta a BKV Zrt. takarítási szerződéseivel kapcsolatos vádat

2014-11-04 19:43:09

Egy tanú szerint a BKV Zrt. takarítási szerződéseinél egy vállalkozásnak erős politikai támogatottsága volt. Ezt az érintett cég vezetője tagadta a Kecskeméti Törvényszéken a Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó per keddi tárgyalásán.

    Az első tanú, aki a vád időszakában a BKV Zrt.-nél takarítást végző Renomé Kft. ügyvezetője volt, elmondta, hogy információi szerint az MSZP "átengedte" a közlekedési vállalatot az SZDSZ-nek. Állítása szerint a vádban szereplő PQS-Plural Kft. vezetője négyszemközt elmondta neki, hogy "komoly hátszelük" van a takarítási pályázatok esetében, mert "a piacot az MSZP és az SZDSZ felosztotta egymás között", és a BKV Zrt. takarítási szerződései a liberális pártnak jutottak.
    A tanú azt mondta, hogy 2008 elején a PQS-Plural Kft. vezetője felkereste, hogy hozzanak létre egy konzorciumot.
    Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró ismertette a tanú nyomozati vallomást, amely szerint a PQS-Plural Kft. vezetője arról tájékoztatta, hogy ők lesznek a takarítási pályázat nyertesei.
    A tanú a nyomozati szakban tett vallomásait fenntartotta.
    A tanú, aki a magyar takarítási piac vezetőjeként jellemezte mintegy 400 embert foglalkoztató cégét, azt mondta, hogy gazdasági kényszerből fogadta el a konzorciumi ajánlatot. Hozzátette, hogy az ő cége nehezebb helyzetben volt, mert nem volt politikai támogatottsága. Példaként hozta fel, hogy a politikai háttér olyan előnyt jelentett a konzorciumi partnernek, hogy az a szerződés szerint csak a takarítási munkák 32 százalékát végezte el, viszont a vállalási összeg 60 százalékát számlázta le.
    A takarítási szerződések összege meghaladta a hatmilliárd forintot.
    A tanácsvezető bíró kérdésére a tanú elmondta: Mesterházy Ernőt nem ismeri, de "személyisége végigkísérte a takarítási szerződések megkötését".
    A tanácsvezető bíró felolvasta a tanú nyomozati vallomását, amely szerint 2010 májusában a PQS-Plural Kft. egyik vezetője felkereste, és arra kérte, hogy ne hozza összefüggésbe Mesterházy Ernőt a PQS-Plural Kft.-vel.
    Mesterházy Ernő másodrendű vádlott reagálásában azt hangoztatta, hogy a tanú rá vonatkozó állításai nem felelnek meg a valóságnak.
    A 29. számú tanú, aki kérte, hogy a neve ne hangozzon el a tárgyaláson, a PQR Zrt. cégcsoport egyik vezetőjeként részt vett a PQS-Plural Kft. és a Renomé által alkotott konzorcium és a BKV Zrt. közötti takarítási szerződés előkészítésében.
    A tanú tagadta, hogy kapcsolata lett volna az SZDSZ-szel, szerinte ezt csak a sikertelen cégek vezetői állították róla és a vállalkozásáról.
    Kérdésre azt mondta, hogy Mesterházy Ernőt nem ismeri, nem találkozott vele.
    Elismerte, hogy felkereste az előtte meghallgatott tanút, de csak azt kérte tőle, hogy valótlanságot ne állítson róla és cégéről.
    Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a két tanú szembesítése után kijelentette: a szembesítés sikertelen, mert mindkét tanú kitartott vallomása mellett.
    Antal Attila harmadrendű vádlott, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatója a nyomozás során azt vallotta: 2006-ban kérte fel Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, hogy legyen a BKV Zrt. vezérigazgatója, majd kinevezése után bemutatta Mesterházy Ernőnek azzal, hogy vele is egyeztetni kell a BKV-szerződéseiről.
    Antal Attila a törvényszék előtt visszavonta a nyomozati szakban tett vallomását.
    A vádirat szerint Demszky Gábor volt főpolgármester tanácsadójának, Mesterházy Ernő másodrendű vádlottnak az utasítása alapján Antal Attila harmadrendű vádlott és Balogh Zsolt negyedrendű vádlott közreműködésével megkötött konzorciumi szerződés keretében a takarítási munkák indokolatlanul magas áron való elvégzésével a BKV Zrt.-t 746 millió forint vagyoni hátrány érte. Az előkészített szerződést Kocsis István, a BKV Zrt. későbbi vezérigazgatója írta alá.
    A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. A vádhatóság Hagyó Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint felbujtót, kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettével, hivatali visszaélés bűntettével, valamint hivatalos személy által elkövetett zsarolás bűntettével vádolja.
    A per csütörtökön Kocsis Istvánnak, a BKV Zrt. egykori vezérigazgatójának tanúkihallgatásával folytatódik.