Fakó keselyűk a Szegedi Vadasparkban
A karanténidőszak leteltével már a Szegedi Vadaspark látogatói is megfigyelhetik a fakókeselyű-párt, amely a palicsi állatkertből érkezett a Tisza-parti városba egy nemzetközi természetvédelmi együttműködés keretében – tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
A két fakó keselyű (Gyps fulvus) a festői szépségű, dél-szerbiai Uvac Nemzeti Parkból származik, amely a faj utolsó menedékeinek egyike a balkáni országban. A fakó keselyűk száma ugyanis a háborús években rendkívül lecsökkent, 1992-ben mindössze 11 pár költött. Aktív védelmüknek köszönhetően számuk azonban ismét növekszik: 2014-ben már legalább 124 pár költött Szerbiában. A természetvédelmi program fontos része az ismeretterjesztés, oktatás, amelyben az állatkertek, így a Szegedi Vadaspark is szerepet vállalnak.
A Szegedre érkezett két keselyűt fiókaként vízből mentették ki az Uvac Nemzeti Park munkatársai 2008-ban, miután kiestek a fészkükből. Visszajuttatni nem tudták őket, így természetvédelmi mentőközpontba, onnan pedig a vajdasági Palics állatkertjébe kerültek, ahol felnevelték a párt.
A fakó keselyű Magyarországon ritka vendég, a Hortobágyon fordul elő néha egy-egy kóborló példány, a Balkánon – kisebb-nagyobb számban – költ. Ahogy a többi keselyű, ez a madár is döggel táplálkozik, amelyet éles látásával fedez fel a nagy magasságban körözve. Emiatt veszélyezteti a mérgezett állatok elfogyasztása, de sajnos az állataikat – oktalanul – féltő gazdák is pusztították a fajt. A nagyüzemi állattartás elterjedésével kevesebb lett a szabadban maradt tetem, ami szintén a létszámuk csökkenéséhez vezetett.
A hatalmas termetű – egyméteres testhosszú - madár szárnyfesztávolsága akár 280 centiméteres is lehet. Jellegzetes keselyűformája van, tollazata általában homokszínű, szárnya és farka feketés, a fejét és nyakát apró, fehér pehelytollak fedik. A monogám párok nehezen hozzáférhető helyekre, fákra, sziklapárkányokra építik fészküket, amelybe egy-két tojást raknak.
