Megosztja a szerbeket a Belgrád a vízen nevű projekt
Csütörtökön kerül a belgrádi parlament elé az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy megvalósítsák az utóbbi évtizedek legnagyobb szerbiai projektjét, a Belgrád a vízen néven ismertté vált beruházást. A projekt azonban már most megosztja a szerb közvéleményt.
A tervek szerint felújítanák a Száva folyó másfél kilométeres elhagyatott partszakaszát, ahol modern lakó- és üzleti negyedet, illetve rekreációs komplexumot építenének. A belgrádi kormány elképzelése szerint itt, egyesült arab emírségekbeli befektetéssel, egy dubajihoz hasonló, felhőkarcolós, új városrészt hozna létre.
Ez az új városkép osztja meg a szerb főváros lakosságát: egyesek szerint ezzel végre Belgrád is metropolisszá válna, mások szerint viszont az eddigiektől teljesen eltérő építési stílus a nyugat-balkáni várost megfosztaná jól ismert stílusjegyeitől.
Az Egyesült Arab Emírségek egy nemrégiben alapított vállalkozásának, az Eagle Hillsnek a vezetője, a dubaji Burdzs Kalifa projektfejlesztője, Mohamed Ali Rashid Abbar 3,1 milliárd dollárt fektetne a projektbe. A mintegy 1,85 millió négyzetméteres terület felén a tervek szerint lakóépületek, 750 ezer négyzetméteren üzleti és kereskedelmi objektumok, 242 ezer négyzetméteren zöldterület és több mint 62 ezer négyzetméteren óvodák, iskolák, művelődési intézmények, valamint szociális és egészségügyi intézmények kapnának helyet.
A tervezet szerint az új városrésznek több mint 17 ezer lakosa lesz, és több mint 13 ezer munkahely is létesül.
A beruházás ötletének támogatói az új munkahelyek teremtésével, valamint számos külföldi beruházás és turista Szerbiába vonzásával indokolják véleményüket. Szerintük az 1,3 milliós szerb fővárosnak szüksége van új irodaházakra, hotelekre és lakónegyedekre.
Az ellenzők ugyanakkor azt mondják, már eddig is több visszásságot tapasztaltak az ügyben. Egyrészt nem írtak ki nyílt pályázatot a beruházásra, másrészt a kormány közérdekként tálalja luxuslakások és irodák építését, emellett pedig az új városrész teljesen elüt majd a szerb főváros karakterétől, stílusától és hangulatától. Azt is mondják, hogy a beruházás szerbiai hányadára szánt pénzt - ami körülbelül 300 millió euró lesz - hasznosabban is el lehetne költeni. Felróják, hogy a szerb gazdaság tavaly 1,8 százalékkal visszaesett, a munkanélküliség a hivatalos adatok szerint 20 százalékos, az átlagbér alig éri el a 350 eurót, az államadósság a GDP 70 százalékát teszi ki, és a költségvetési hiány mérséklése érdekében már eddig is csökkenteni kellett a közszférában dolgozók bérét és a nyugdíjakat.
Az európai uniós tagjelölt Szerbia, illetve az Egyesült Arab Emírségek között 2013-ban vált szorossá a kapcsolat, amikor az Etihad Airways megvásárolta az addig állami kézben lévő szerb légitársaság, a JAT 49 százalékát. Ezt követően több megállapodás is született, tavaly pedig a nyugat-balkáni ország egymilliárd dolláros kedvezményes hitelt kapott tőle. A szerb sajtó akkoriban arról cikkezett, hogy a kedvező hitelszerződésért cserébe az Egyesült Arab Emírségek azt kérte, Belgrádban építhessék meg Európa legnagyobb mecsetét. Erre az információra azonban sem hivatalos megerősítés, sem cáfolat nem érkezett.
Amennyiben a szerb parlament a napokban elfogadja a megvalósítás előfeltételének számító törvényt, a kivitelezés első szakasza - a központi vasúti pályaudvar áthelyezése a Száva folyó partjáról a külvárosba - már az idén megkezdődhet.
