A tudomány ünnepe - Kiss L. László akadémikus az űrcsillagászat fantasztikus távlatairól
Az űrcsillagászat által biztosított fantasztikus lehetőségekről, az ezerszám felfedezett bolygókról, az új kutatási programokról és a magyarok részvételéről az asztrofizikai projektekben beszél csütörtöki nyilvános előadásában a Magyar Tudományos Akadémián Kiss L. László csillagász, az MTA legfiatalabb tagja.
Az Űrcsillagászat: tudomány és fantázia találkozása című előadást a magyar tudomány ünnepe keretében tartják. Az idei rendezvénysorozat a "messze látó tudománynak", a jövőnket alakító tudományos kutatásoknak és technológiáknak kínál bemutatkozási lehetőséget.
"Megvalósult tudományos fantasztikum a modern tudomány, hisz rengeteg olyan eredménye van, amelyeket elképzelni sem nagyon tudtunk 20-30 évvel ezelőtt" - hangsúlyozta Kiss. L. László az MTI-nek. Kiemelte: előadásának különleges aktualitást ad, hogy egy nappal korábban, szerdán landol a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös magján az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondájának a leszállóegysége.
"A Philae a 4 kilométer átmérőjű üstökösmag kiválasztott pontján száll le, hogy mintát vegyen és méréseket végezzen. Ilyen még sohasem fordult elő az emberiség történelmében, és a projekt sikeréhez, amely a Naprendszer keletkezésének titkaira keresi a választ, magyar szakemberek is hozzájárultak" - fogalmazott az akadémikus.
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag kifejlesztésében, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a Philae tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt.
"Magyar fejlesztésű szoftver, magyar fejlesztésű számítógép irányítja a leszállóegységet, biztosítva, hogy a Philae az üstökösmag meghatározott pontján landoljon" - hangoztatta a tudós.
Előadásának "főszereplője" az űrcsillagászat lesz, a két-három évtizede létező tudományterület. Az akadémikus olyan technikai megoldásokat is bemutat, amelyeket elsőként a csillagászok alkalmaztak, mára azonban mindennapjainkat megkönnyítő eszközökké váltak.
"A csillagászattal kapcsolatban felvethető, hogy mire jók ezek a kutatások, mi a társadalmi hasznuk, de kevesen tudják, hogy a GPS és a Wi-Fi az asztronómiából került át a mindennapjainkba" - érzékeltette Kiss L. László.
Mint kifejtette, 20-30 éve a csillagászat az űrbe települt, így olyan dolgokat tudnak vizsgálni, amelyek kutatása a napszakváltás, az időjárás, a levegőszennyezettség miatt elképzelhetetlen földi telepítésű távcsövekkel. "Az előadás nagy része a világűrben történő fényességmérésre fókuszál, hiszen ha nagyon pontosan megmérjük egy csillag fényét, annak parányi elhalványulásából bolygókra, holdakra, gyűrűkre tudunk következtetni" - magyarázta az akadémikus.
Kiss L. László e témában két űrteleszkópról is beszél. Ezek egyike az amerikai Kepler, amelynek köszönhetően 2009 és 2013 között a Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) ezreit fedezték fel. "Idén február 26-án, egyetlen napon 715 exobolygót jelentettek be, többet, mint az előző 20 évben összesen. Drámai gyorsasággal bővültek ismereteink a más csillagok körül keringő égitestekről, a Kepler révén szerzet új tudás tankönyveket tölthetnének meg" - mondta.
Kiss. L. László kitér a 80 millió eurós beruházással megvalósuló európai űrtávcső-projektre, a CHEOPS exobolygó-vizsgáló műholdra (CHaracterising ExOPlanets Satellite), amelyet 2017 végén állítanak pályára. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont az asztrofizikai tudással járul hozzá a projekthez, a miskolci Admatis Kft. pedig az 54 kilogrammos műholdhoz tervezi meg és kivitelezi az 1,2 kilós hűtőegységet. Ez az első alkalom, amikor egy asztrofizikai űrtávcső esetében magyar ipari cég beszállítóként jelenik meg.
Az előadó több fantasztikusabb kutatási lehetőségre is felhívja a hallgatóság figyelmét. "Olyan előadás lesz, amely középiskolások és magasabb végzettségűek számára egyaránt fel tud érdekességeket felmutatni, a legszélesebb közönség megszólítása a cél" - összegezte Kiss. L. László.
Az akadémikus előadására a Magyar Tudományos Akadémia honlapján (www.mta.hu) lehet regisztrálni.
