Auguszta napja van. | 2024.03.29

Gambia különleges intézkedéseket kért az ENSZ nemzetközi bíróságától a rohingja kisebbség védelmére

2019-12-10 17:55:00

A Mianmar ellen népirtás vádjával indított eljárás háromnaposra tervezett tárgyalása kezdetén Gambia kedden arra kérte az ENSZ hágai központú Nemzetközi Büntetőbíróságát (ICC), rendeljen el különleges intézkedéseket a manmari rohingja muszlim kisebbség védelmére addig is, amíg az ügyben végleges ítéletet nem hoz.

    Mianmar ellen november közepén indított pert Gambia a hágai nemzetközi bíróságon azzal a váddal, hogy a délkelet-ázsiai állam népirtást hajtott végre a muszlim rohingja kisebbség ellen. A muszlim többségű nyugati afrikai ország az 57 tagú Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) nevében lépett fel.
    "Mivel a népirtás folytatódik, arra szólítjuk fel a bíróságot, hogy tegyen azonnali lépéseket annak megállítására" - mondta Philippe Sands, az ügyben Gambiát képviselő egyik ügyvéd.
    Az ideiglenes intézkedések a mianmari katonaság tevékenységét korlátozná mindaddig, amíg a pert le nem zárják. A kérelemben ugyanis szerepel, hogy a bíróság rendelje el a mianmari kormányerők mindenfajta, népirtáshoz vezető erőszakos fellépését - mondta.
    "Csak így remélhetjük a rohingja kisebbség biztonságának teljes védelmét" - fogalmazott.
    Gambia csak annyit kér, hogy mondja meg Mianmarnak, állítsa le az értelmetlen, barbár, brutális és sokkoló gyilkosságokat - mondta felszólalásában Abubacarr Tambadou Gambia igazságügyi minisztere.
    Rohingják tucatjai és számtalan áldozat bizonyította a népirtás tényét - tette hozzá.
    Az ügy részleteit ismerő források szerint a 17 bíróból álló testület a kedden kezdődött háromnapos tárgyalássorozat ideje alatt nem hoz döntést a Mianmar ellen felhozott vádakban, hanem Gambia ideiglenes intézkedések iránti kérelmére összpontosít. A kérelemről még a héten, a népirtás ügyében két hónapon belül várható döntés.
    Információk szerint Aung Szan Szú Kji államtanácsos is megjelent az ENSZ elsődleges bírói szerve előtt kedden. A mianmari végrehajtó hatalom Nobel-békedíjas vezetőjét azzal vádolják, hogy szemet hunyt a jogsértések felett.
     Az ENSZ nyomozói korábban azzal vádolták meg a mianmari hadsereget, hogy tömeggyilkosságokat és egyéb atrocitásokat követett el a muszlim kisebbség tagjaival szemben a "népirtás szándékával" egy 2017-es művelet során, aminek következtében több mint 700 ezer rohingja muszlim menekült át a szomszédos Bangladesbe.
    Egy független tényfeltáró misszió szerint katonák nőket és gyerekeket erőszakoltak meg csoportosan, falvakat romboltak le, és élve elégettek embereket otthonaikban a nyugat-mianmari Arakán államban folytatott műveletük során. Ezeket a megállapításokat mind a mianmari hadsereg, mind a kormány határozottan visszautasította.
    A rohingják többsége főként a nyugat-mianmari Arakán államban él, és a világ egyik legüldözöttebb kisebbsége. Néhány szakértő úgy véli, hogy őshonosak a térségben, mások szerint a bengáli területek brit gyarmatosítása idején, majd Burma (a későbbi Mianmar) 1948-as függetlenedése és az 1971-es bangladesi függetlenedés után érkeztek a régióba. Hiába élnek nemzedékek óta Mianmar területén, ez utóbbi vezetése továbbra is illegális bevándorlóknak tekinti őket. Az 1982-ben elfogadott mianmari állampolgársági törvény sem ismeri el etnikai csoportként, és gyakorlatilag megfosztja őket az állampolgárságtól. A kisebbség tagjai naponta kénytelenek diszkriminációval szembesülni: nincs tartózkodási engedélyük, nem gyakorolhatják szabadon a vallásukat, sőt mozgásukban is korlátozzák őket.
    Az ICC-t a súlyos nemzetközi bűnesetek - mindenekelőtt emberiesség elleni vagy háborús bűnök - kivizsgálására hozták létre 2002-ben.