Tekla napja van. | 2019.09.23 | MNB középárfolyam:

Nemzetközi konferencia kezdődött a Tanácsköztársaságról az Országházban

2019-09-11 17:16:31

 Kétnapos nemzetközi konferencia kezdődött szerdán "...minden édenek neve vad poklokat büvöl" - A Magyar Tanácsköztársaság címmel az Országházban.

    A tanácskozást az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (MTA-BTK) és a Veritas Történelemkutató Intézet és Levéltár szervezi.
    Köszöntőjében Fodor Pál, az MTA-BTK főigazgatója elmondta: "mélyen egyetért" a magyar-amerikai John Lukacs történész, író által leírtakkal abban, hogy 1918-19 a magyar történelem egyik mélypontja, hasonlóan 1945-höz, illetve az 1956 és 1962 közötti időszakhoz.
    Beszédében az egyoldalú megközelítésektől is óvva a történész "menthetetlennek és kivételesnek" nevezte a "vörösök uralmát" abban a tekintetben, hogy "Magyarországra ők hozták be a politikai kérdések rendezésének legfőbb, szerintük legitim eszközeként a gyilkosságot, az államilag gyakorolt totális terrort".
    Fodor Pál ugyanakkor úgy vélekedett: szükséges megvizsgálni, hogy miért gondolták akkor "oly sokan", hogy a régi Magyarország társadalmi és politikai rendszerének vesznie kell, és az "összeomlás káoszában" új országot kell építeni.
    A történész álláspontja szerint a külső okokra hivatkozás mellett még olyan "alapkérdéseket" is meg kell válaszolni, hogy miként maradhatott Tisza István miniszterelnök és elitjének bukása után ütőképes politikai "másodvonal" nélkül az ország, továbbá, hogy akkor a világban Magyarországnak miért nem akadt egyetlen barátja, szövetségese sem Törökországon kívül.
    Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke, a Veritas kutatócsoportjának vezetője kiemelte: a magyar történelemben "újdonságot" jelentett, hogy az 1919-es kommunista hatalomgyakorlás eszköze a nyílt politikai gyilkosságokkal tarkított terror volt.
    Bellavics István, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságának vezetője az irodalmi Nobel-díjas Alekszandr Szolzsenyicin A Gulag-szigetcsoport című művét is idézve emlékezett meg a kommunista, totalitárius terror áldozatairól.
    Részletesen beszélt a Szovjetunió erőszakszervezete, a Cseka mintájára 1919-ben Magyarországon felállított politikai rendőrségről, az általa alkalmazott terrorról, és 500-1000-re becsült áldozatáról.
    Hatos Pál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontja Közép-Európa Kutatóintézetének vezetője a Tanácsköztársaság előzményeiről tartott előadásában kijelentette: 1918. október 31-én a történelmi Magyarország összeomlott, Tisza István miniszterelnököt meggyilkolták, ami - álláspontja szerint - a modern magyar történelem kezdetét jelenti. Az akkori eseményekre utalva azt hangoztatta: "múlttá válni nem tudó történelemről van szó", amely máig "itt él velünk politikai vitáinkban, kulturális választásainkban (...) a szoborállításokban és -ledöntésekben, az utcanévadásokban".
    Pók Attila, az MTA BTK Történettudományi Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója előadásában a többi között azt mondta, hogy a 1919. március 21. és augusztus 1. között fennálló Tanácsköztársaság és közvetlen elő- és utótörténete lehetővé tette "20. századi történelmünk zsákutcás, tragikus és éppen ezért különösen fontos, kegyetlen és keserű tanulságok" mérlegelését.
    Mint rámutatott, a kommün 113 napja jelentősen hozzájárult annak a "mentalitásnak" a kialakulásához, amely - utalt Magyarország 1941-es belépésére a második világháborúba - "Sztálint Hitlernél is nagyobb veszélynek tartotta".
    A konferencián tizenegy előadást hallgathattak meg a résztvevők, az eseményen bemutatták a Vörösterror az Országházban című dokumentumfilmet is.