Meg akarja hallgatni az amerikai nagykövetet a külföldi beavatkozást vizsgáló orosz parlamenti bizottság
Meg akarja hallgatni Jon Huntsman távozó amerikai nagykövetet és a Deutsche Welle (DW) német közszolgálati rádió- és televíziócsatorna vezetőit az Oroszország belügyeibe való külföldi beavatkozás címén vizsgálódó orosz alsóházi parlamenti bizottság - jelentette ki Vaszilij Piszkarjov, a testület elnöke újságíróknak szerdán Moszkvában.
A nagykövetnek arról kívánnak kérdéseket feltenni a képviselők, hogy a moszkvai amerikai konzulátus egy hatóságok által nem engedélyezett fővárosi ellenzéki megmozdulás előtt lehozta a tervezett menet pontos haladási útvonalát és menetrendjét. Igaz, ezt olyan szöveg kísértében tette, amely a megmozduláson való részvételtől óvta az amerikai állampolgárokat. Huntsman korábban azt mondta, hogy ezzel a honfitársainak szóló biztonsági figyelmeztetéssel alapvető nagyköveti kötelességének tett eleget.
Piszkarjov szerint a bizottság tagjait nem elégítette ki Huntsman magyarázata. Elmondta, hogy a külföldi beavatkozással kapcsolatos információkat a testület az interparlamentáris együttműködés szervein keresztül szándékozik a világhoz eljuttatni.
Mint mondta, a bizottság meghívja majd ülésére a DW vezetését, hogy megkérdezze tőle: a társaság folytatni kívánja-e oroszországi tevékenységét, és tiszteletben kívánja-e tartani az orosz törvényeket? A képviselő felhívta a figyelmet, hogy a nem engedélyezett tüntetéseken való részvételre biztatás törvénysértő, amivel a DW moszkvai irodája is tisztában volt.
Felvetette annak lehetőségét, hogy az Állami Duma (az orosz alsóház) a Bundestaghoz (a német alsóházhoz) fordul segítségért annak érdekében, hogy ez a találkozó létrejöjjön. Johannes Hofmann, a DW főigazgatósága adminisztrációjának vezetője korábban levélben jelezte, hogy nincs jogi lehetőség a médium képviselőinek az orosz parlament általi meghallgatására, mert a DW német felügyeleti szerveknek tartozik elszámolással. Tagadta, hogy a német adó beavatkozott volna az orosz belügyekbe, egyúttal meghívta Piszkarjovot, hogy a téma megvitatásához utazzon el Németországba.
Piszkarjov kilátásba helyezte, hogy ha a német médiavállalat képviselője nem jelenik meg a testület előtt, akkor az utóbbi kezdeményezni fogja a kormánynál a DW tudósítói akkreditációinak felfüggesztését vagy visszavonását. Szavai szerint egyébként a testület munkájához fel kívánja használni a külföldi beavatkozással kapcsolatban az orosz sajtóban megjelent tényfeltáró anyagokat is.
Az orosz főváros vezetése által legtöbbször nem engedélyezett, rendszeres hétvégi ellenzéki megmozdulások azt követően kezdődtek el júliusban, hogy kerületi választási testületek elutasították 57 jelöltaspiráns bejegyzését a vasárnap esedékes képviselő-testületi választásra. A parlamenten kívüli ellenzék képviselői közül csak egynek sikerült bíróságon megfellebbeznie a kizárását.
A hatóságok a független és ellenzéki tüntetőknek a választásból való kizárását a támogató aláírások egy részének meghamisításával és formai okokkal magyarázták, az érintettek szerint viszont a Kreml akaratából fosztották meg őket a politikai megméretés lehetőségétől.
A nem engedélyezett tüntetések részvevői ellen a rendvédelmi szervek keményen léptek fel, és összesen több mint 1700 embert állítottak elő. A bíróságok több tucat szervezőt elzárásra, több százat pedig pénzbírságra ítéltek. 9 ember ellen tömeges rendbontás címén bűnvádi eljárás zajlik.
Egy moszkvai bíróság szerdán háromévi szabadságvesztésre ítélte Kirill Zsukov vádlottat hivatalos személy egészségkárosodást nem okozó bántalmazása címén. Zsukov a július 27-i nem engedélyezett moszkvai tüntetésen az ügyészség szerint le akarta tépni az egyik rohamrendőr védősisakját, az elítélt szerint viszont csak hozzáért ahhoz.
Jurij Kovalenko 3,5 éves szabadságvesztést kapott, ugyancsak hatósági személy elleni erőszak címén. Védekezésében az elítélt felhívta a figyelmet arra, hogy egy, az esetről az internetre felkerült videofelvételből kiderül: valóban egy hulladéktartályt dobott tüntetőket elfogó nemzeti gárdisták irányába, de nem találta el őket.
A moszkvai városi választási bizottság hétfőn közölte, hogy 228 képviselőjelölt szállhat versenybe a fővárosi képviselő-testület 45 mandátumáért. Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke a testület szerdai tanácskozásán azt mondta, hogy az Oroszországban vasárnap különböző régiókban és szinteken megtartandó választásokra jelentkezett képviselőjelölt-aspiránsok több mint 91 százalékát bejegyezték, ami példátlanul alacsony elutasítási arányt jelent.
A képviselőjelöltek egy része a kampány során visszalépett, ezért a szavazólapokon az aspiránsok 89 százalékának (mintegy 105 500 ember) neve szerepel majd. Pamfilova szerint közvetlen elutasításban a jelentkezők 6 százaléka részesült, a többi 5 százalék hiányosan benyújtott iratok, személyes okokból történt visszalépés vagy más okok miatt esett ki.
A tisztségviselő úgy vélekedett, hogy a városi választások rendszerét alaposan meg kell majd reformálni. Panfilova korábban azt mondta, hogy felül kellene vizsgálni vagy el kellene törölni a támogató aláírások gyűjtésének intézményét.
Az elmúlt hetekben egyébként nemcsak Moszkvában, hanem az Oroszországi Föderáció 45 szövetségi régiójában is folyt kampány. Tizennyolc régióban a legmagasabb szintű vezető tisztségviselőket, 13-ban a regionális törvényhozás képviselőit, 22-ben adminisztratív központok önkormányzati képviselőit, 3-ban pedig ilyen központok vezetőit választják meg szeptember 8-án. A választópolgárok emellett az Állami Duma négy egyéni választókörzetének sorsáról döntenek pótválasztáson, és mintegy ötven referendumon is szavaznak.
kpd kkp kpl
