Varga Mihály: az egységes nemzet, az egységes egyház összetartozó fogalmak
Az egységes nemzet, az egységes egyház összetartozó fogalmak - mondta Varga Mihály szombaton Debrecenben, a Magyar Református Egység Napjának nyitóünnepségén.
A miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter a Református Nagytemplom előtt egybegyűlt több ezer ember előtt megerősítette: Magyarország kormánya továbbra is a 2010-ben kijelölt úton jár, a magyarság egészének érdekeit szolgáló politikát folytat, "nemzetben, családban és keresztény kultúrában gondolkodunk".
"Van okunk ünnepelni: az elmúlt évtized bizonyította, hogy a magyar nemzet államhatárok feletti összetartozása ma is valóság, mert a magyarok ismét kimondták és ma már meg is élik, hogy nemzet nélkül nincs haza, külhoni magyarság nélkül pedig nincs nemzet" - hangoztatta Varga Mihály.
A református hit tanainak és értékeinek ma is megvan a szerepük a magyarság előrejutásában: "hitünk nem veszített szellemi frissességéből, jövőbemutató jellegéből, és cselekvésre hívó erejéből" - mondta. Kiemelte: "a reformáció tanai ma is rávilágítanak a jól végzett munka értékére, és megmutatják, hogy tetteinkkel nem csak magunkért, hanem egymásért, közösségeinkért és az egész magyarságért is felelősek vagyunk".
A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság fontos eredményeket tudott elérni az elmúlt évtizedben: a gazdasági teljesítmény javulása, a növekedés, a foglalkoztatás és a munkanélküliség alakulása, a bérek növekedése azt mutatja, hogy "komoly utat tettünk meg, és ezt az utat folytatni kell".
Ugyanakkor Európa nyugati felére tekintve "nemcsak a szellemi fáradság jeleit látjuk, hanem a gazdasági lassulásét is" - jelezte Varga Mihály hozzátéve, hogy "Közép-Kelet-Európa ma háromszor olyan gyorsan növekszik, mint Nyugat-Európa".
A jövő irányát tekintve azt mondta, "erőt és lendületet adhatunk azoknak, akiktől eddig mi kaptunk támogatást", majd hozzátette: "és ha ez igaz a gazdasági lehetőségeinkre, miért ne lenne igaz Európa lelki, szellemi életére".
"Az eszmei, spirituális kifáradással szemben Európa keleti felének nemzetben, családban gondolkodó, keresztény alapokra építő közösségei kínálhatnak igazi megújulást, újraépítkezést" - hangoztatta Varga Mihály. Megerősítette: "a magyar kormány azt az együttgondolkodó és támogató politikát fogja folytatni, amelynek szimbolikus jelzése volt miniszterelnök úr akkori, 2009-es részvétele a tíz évvel ezelőtti eseményen".
Varga Mihály beszédében kitért a közelgő európai parlamenti választásokra, amelynek a tétje szerinte sokkal nagyobb, mint korábban volt: "a mostani szavazás arról szól, hogy megmarad-e a nemzetek Európája gondolata, ami szerint Európa nem létezhet erős nemzetek nélkül, vagy átadjuk a magunkról való döntés jogát Brüsszelnek".
"Ahogyan döntünk arról is, hogy az Európai Uniónak migrációpárti vezetői lesznek-e, vagy olyanok, akik megvédik a keresztény kultúrát" - tette hozzá. Kijelentette: a magyar kormány kitart amellett, hogy a bevándorlást meg lehet és meg is kell állítani.
Varga Mihály szerint nagy a szavazók felelőssége amikor arról döntenek, hogy "kiket küldjünk az Európai Parlamentbe".
A politikus végezetül arról beszélt, hogy a magyaroknak sokat adott a reformáció. Meggyőződését fejezte ki, hogy "a mában is a protestáns szellem, a keresztyén hit értékei adják azt az erős alapot, amelyre támaszkodva, amelyből merítve és amely által folyamatosan megújulva eredményesek lehetünk".
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere köszöntőjében azt mondta, "a magyar református egyház a magyar nemzetet erősítő, azt összetartó lelki kötelék".
A polgármester szerint a történelmi kihívásokat felismerve tíz évvel ezelőtt a reformáció égisze alatt egyesítették a magyar nemzetet, és erre az erőre ma is szükség van. Amikor "Ukrajnában veszélybe kerül a magyar nyelv használata és a magyar oktatás, akkor arra határozott választ kell adjunk".
"Amikor Romániában, az úzvölgyi katonai temetőben megpróbálják átírni a történelmet, akkor annak megálljt kell parancsolni; amikor nem akarják elismerni a székelység kulturális autonómiára vonatkozó szándékát, Brüsszelben pedig nem akarják meghallani a hangunkat, akkor még erőteljesebben kell képviselni a székelyek ügyét" - hangoztatta a hallgatóság tapsát kiváltva a debreceni polgármester.
A nyitóünnepségen Najla Kassab, a 100 millió református tömörítő Református Világközösség elnöke kiemelte: tíz évvel ezelőtt olyan hidat vertek Debrecenben, ami összeköti az országon belüli és kívüli magyar református közösségeket.
Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója arra kérte a gyülekezetet, hogy érezzék át a segítségre szorulók helyzetét, mert "a hit cselekedet nélkül halott".
