Hivatalosan is Frans Timmermans lett az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje
Egyedüli jelöltként hivatalosan is Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét választotta listavezetőjévé szombati lisszaboni kongresszusán az Európai Szocialisták Pártja (PES).
A pénteken kezdődött kétnapos találkozó résztvevői egyhangúlag szavazták meg Frans Timmermanst, miután egyedüli riválisa, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a párt egységének erősítése céljából novemberben visszalépett.
A balközép erőket összefogó pártcsalád esetleges jövő májusi európai parlamenti győzelme esetén így Timmermans lehetne a brüsszeli testület következő vezetője, de ennek szakértők szerint meglehetősen kicsi az esélye.
Köszönőbeszédében Timmermans kijelentette, hogy nem szokványos választásokra kell készülni, most "Európa lelke" a tét.
"Míg az autokrata és nacionalista erők Európa elpusztítására, a konzervatívok pedig a status quo befagyasztására törekszenek, a progresszív politika célja az EU előremozdítása" - hangsúlyozta.
"A szocialisták és szociáldemokraták nem elégedhetnek meg a jelenlegi helyzettel, jobb világra kell törekednünk magunk, gyerekeink és unokáink számára" - mondta.
A kongresszuson a PES elnökévé újraválasztott bolgár Szergej Sztanisev üdvözölte Timmermans jelöltségét, akit hosszan méltatott.
Az 57 éves, holland Frans Timmermans tapasztalt, több nyelven kiválóan beszélő, szenvedélyesen EU-párti politikus, akit ugyanakkor sokan támadnak a migrációs és a jogállamisági vitákban képviselt álláspontja miatt.
Az előző, 2014-es EP-választáson Jean-Claude Juncker volt a legtöbb szavazatot szerző néppárt listavezetője. Az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ezért őt jelölte az Európai Bizottság elnökének, az Európai Parlament pedig meg is választotta a tisztségre.
Ugyan várhatóan jövőre is a néppárti lesz a legnagyobb frakció az EP-ben, elemzők szerint a többséghez legalább három képviselőcsoport szavazataira lesz szükség, ez pedig komoly alkupozícióba hozhat más pártokat. Ráadásul még az sem biztos, hogy automatikusan a csúcsjelölti rendszert fogják alkalmazni, miután ezt több tagállam is elveti.
A csúcsjelölti rendszer már legutóbb is vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése értelmében az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament feladata szavazni. A csúcsjelöltek megnevezésével viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagországok vezetőit.
