Gedeon napja van. | 2024.03.28

Változtatna a csődtörvényen a törvényalkotási bizottság 

2018-07-13 15:39:00

A hitelezői hozzájárulás nélkül is megszüntethető lenne a felszámolási eljárás azon adós ellen, aki rendezi a tartozását - az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteki ülésén pontosította a csődtörvény erről szóló módosítását. 

    A kormánypárti előterjesztés ezt azzal indokolja, hogy a tartozás maradéktalan kiegyenlítésével megszűnt az a körülmény, amelyre alapozva a bíróság korábban az adós fizetésképtelenségét állapította meg és ennek alapján elrendelte a felszámolást. 
    A testület a jövő évi költségvetést megalapozó csomaghoz egy olyan változtatást is elfogadott, amely szerint a csődtörvény ezen módosítását a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Az előterjesztés indoklása kimondja: a fizetőképessé vált adósra vonatkozó szabályokat minden olyan ügyben érvényesíteni kell, amelyben a felszámolási eljárás ténylegesen még nem vette kezdetét azzal, hogy a felszámolást elrendelő jogerős végzést közzétették volna a Cégközlönyben. 
    Szilágyi György (Jobbik) szerint a változtatás a piaci versenybe kíván beleszólni, az szerinte konkrét cégek vitájáról, az állami cégként működő és jelentős támogatásban részesült Malév GH-ról, és a Budport Kft.-ről szól, előbbit előnyben részesítve. 
    Felvetésére Czepek Gábor állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár azt felelte: a felszámolási eljárás jelenlegi logikája is az, hogy fizetésképtelen cégek kerülhetnek felszámolási eljárás alá. Legitim jogalkotó cél, hogy aki rendezi tartozását az bennmaradjon a gazdasági vérkeringésben. Rámutatott: szakmai körökben megfogalmazódott, hogy az eddigi szabályozás, amely a hitelező hozzájárulásához köti az eljárás megszüntetését, lehetőséget ad a hitelezői visszaélésre. Szerinte az említett ügy csak rávilágított erre az állításra. 
    A testület a gazdasági stabilitásról szóló jogszabályhoz is elfogadott egy módosítást, eszerint az önkormányzatok a kormány előzetes hozzájárulásával kezességet vállalhat a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kötelezettségeire.
    A testület a költségvetést megalapozó törvénycsomag sarkalatossági záradékának elhagyását is elfogadta.