Törökország az EU második hárommilliárd eurós csomagjának gyors kifizetését reméli
Ankara reméli, hogy az elsőnél gyorsabban megkapja az Európai Unió (EU) második, a menekültek ellátására fordítandó hárommilliárd eurós csomagját, amelyet az EU-tagállamok vezetői Brüsszelben péntekre virradóra jóváhagytak - mondta Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken az NTV török hírtelevíziónak adott interjújában.
A tárcavezető kiemelte: bár az utóbbi időben felgyorsult az első hárommilliárd eurós csomag kifizetése, az összeg egésze még nem érkezett meg. Az EU elkötelezett, hogy az újabb csomagot 2018 végéig átutalja - hangsúlyozta.
Cavusoglu egyúttal rámutatott: nem észszerű a migrációt csak a tranzitországokban megállítani, azt már ott meg kell tenni, ahonnan a migráció kiindul. Például akkor, amikor a Szaharától délre fekvő országokból a migránsok már Észak-Afrikába jutottak, képtelenség megállítani őket, az elvándorlásnak helyben, gazdasági fejlesztési tervekkel lehet elejét venni - fejtette ki Cavusoglu.
A török külügyminiszter egyúttal emlékeztetett: júliustól decemberig Ausztria tölti be az EU soros elnökségét. Cavusoglu jelezte, hogy ebben az időszakban Ankara nem számít pozitív fejleményekre a török-uniós kapcsolatokban, különösen a csatlakozási folyamat újabb fejezeteinek esetleges megnyitását illetően. Mint fogalmazott: a fejezetek kérdése politikai témává vált, nem technikai kérdés többé. Ankara pozitívabb fejleményeket csak Ausztria soros elnökségét követően vár - nyomatékosította Cavusoglu.
Ankara és Bécs viszonya különösen feszült a 2016. júliusi törökországi puccskísérlet miatti megtorló hatósági intézkedések kezdete óta. Az osztrák hatóságok áprilisban betiltották a június 24-ei előrehozott török államfő- és parlamenti választás ausztriai kampányeseményeit. Bécs június első felében továbbá arról is döntött, hogy "a politikai iszlám elleni fellépés jegyében" kiutasít több, külföldről támogatott imámot, és bezárat hét mecsetet, köztük egy olyat is, amelyet a helyi török közösség finanszíroz.
Az EU és Törökország között 2016 márciusában létrejött migrációs egyezmény keretében az unió eredetileg hárommilliárd eurót ajánlott fel a válság kezelésére, illetve ennek kimerülése esetére újabb hárommilliárdot. A szerződés alapján Törökország visszafogadja a területéről Görögországba jutó menekülteket, miközben az EU befogad Törökországból ugyanannyi szíriai menedékkérőt, mint amennyi illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon.
A megállapodás hatályba lépése és a nyugat-balkáni útvonal lezárása után meredeken csökkent az Európába érkezők száma.
A török Menedékjogi és Migrációs Kutatóintézet (IMAG) június 20-án kiadott közleményében azt írta: Törökországban 3,6 millió szíriai, valamint 400 ezer más nemzetiségű menekült él.
Törökország 1995-ben lépett vámunióra az Európai Unióval, amelynek 1999-től tagjelöltje lett, 2005-ben pedig a teljes jogú csatlakozásról is megkezdődtek a tárgyalások, de a folyamat az utóbbi másfél évben holtpontra jutott. Az unió 2016 decemberében döntött úgy, hogy a 2016. júliusi törökországi puccskísérletet követő elnyomó intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával.
A 35 megvitatandó fejezet közül eddig csak 16 fejezetet sikerült megnyitni, és mindössze egyet tudtak lezárni, a tudományos és kutatási fejezetet.
