Brit legfelsőbb bíróság: sérti az emberi jogokat az észak-írországi abortusztörvény, de nem nyilvánítható illegálisnak
A brit legfelsőbb bíróság csütörtöki végzése szerint összeegyeztethetetlen az emberi jogokkal a drákói szigorú észak-írországi abortusztörvény. A legfőbb brit bírói fórum ugyanakkor jogtechnikai okokra hivatkozva - a kereset beterjesztőinek szándékával ellentétben - nem mondta ki, hogy nemzetközi törvényekbe ütközne a jogszabály.
A keresetet az Észak-Írországi Emberi Jogi Bizottság (Northern Ireland Human Rights Commission, NIHRC) nevű, több szervezetből álló jogvédő csoport nyújtotta be, annak nyomán, hogy az Ír Köztársaságban tartott múlt havi népszavazáson az ír választók kétharmada a terhességmegszakítást gyakorlatilag minden esetben tiltó, 35 évvel ezelőtti alkotmánymódosítás visszavonására voksolt.
Azóta számos felhívás hangzott el brit politikusok és jogvédő szervezetek részéről arra, hogy Észak-Írországban is töröljék el az abortusz szinte teljes tilalmát előíró törvényt.
Az NICHR a legfelső bírósághoz benyújtott keresetében azzal érvelt, hogy a jelenlegi észak-írországi abortusztörvény fizikai és mentális kínzással felérő embertelen és megalázó bánásmódnak teszi ki a nőket, és ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével.
Csütörtöki végzésében a bírói testület egyetértett ez utóbbi megállapítással, leszögezte ugyanakkor azt is, hogy csak akkor tudott volna jogilag kötelező erejű - vagyis törvénymódosítást kikényszerítő hatályú - döntést hozni, ha a keresetet olyasvalaki nyújtotta volna be személyesen, aki szexuális bűncselekmény következtében lett terhes, vagy akinek magzatáról az orvosok megállapították, hogy halált okozó fejlődési rendellenességgel születne.
Észak-Írországban - amely nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt - a helyi törvény még nemi erőszak vagy vérfertőző kapcsolat következményeként létrejött terhesség esetén sem engedi az abortuszt, és akkor sem, ha a magzatról a szűrővizsgálatokon kiderül, hogy olyan súlyos fejlődési rendellenességekkel jön a világra, amelyek reménytelenné teszik életben maradását.
Az illegális abortuszért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható Észak-Írországban.
Becslések szerint évente átlagosan ezer nő utazik Észak-Írországból Nagy-Britanniába terhességmegszakítás végett. Az 1967-ben kelt nagy-britanniai abortusztörvény a terhesség 24. hetéig engedélyezi az abortuszt, de e jogszabály hatálya nem terjed ki Észak-Írországra.
Az írországi népszavazás után Leo Varadkar ír miniszterelnök egyenes utalást tett arra, hogy amint az írországi törvénymódosítási folyamat végbemegy, az észak-írországi nők Írországban is végeztethetnek majd terhességmegszakítást.
Az észak-írországi abortusztörvény esetleges módosítása a legfelsőbb bíróság csütörtöki végzése nyomán továbbra is a belfasti vagy a londoni parlament hatáskörébe tartozik. Az észak-írországi többségi protestáns közösség legnagyobb politikai ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban - amelynek külső támogatásától a Konzervatív Párt vezette kisebbség brit kormány fennmaradása függ - mereven elveti az észak-írországi abortusztörvény enyhítésének gondolatát.
