Trócsányi: a bíróságnak nincs jogalkotó hatalma
A bírói függetlenség a magyar demokrácia egyik alapköve, de a bíróságnak nincs jogalkotó hatalma, a jogalkotó hatalom a választók által választott Országgyűlésé - olvasható a Trócsányi László igazságügyi miniszterrel készült interjúban, mely a Mandineren jelent meg szerdán.
A bírósági szervezet kialakítása a parlament feladata. "A szervezetileg független közigazgatási bíráskodás valósul meg Európa legtöbb országban, így az erről szóló vitát parttalannak és politikailag átfűtöttnek tartom. Egy bizottság - melyben komoly szaktekintélyek a tagok - segíti munkámat és velük együtt ki fogjuk alakítani a rendes bíróságoktól független közigazgatási bíráskodási struktúrát" - fogalmazott a miniszter.
"Szükség van a párbeszédre. Mégsem engedheti meg magának egy társadalom, hogy a szervei, nevezetesen a bírói és a politikai hatalom egymásra lövöldözzön. Magyarországon erősíteni kell a dialógust, ezért fontos, hogy közösen elemezzük a joggyakorlatot." Ne csak a bíróság elemezze, hanem a jogalkotó is el tudja mondani, hogy mi a véleménye a joggyakorlatról - fejtette ki.
"A minisztérium feladata az értékelés elvégzése, nem pedig hivatalok létrehozása vagy megszüntetése" - válaszolta a miniszter arra a kérdésre, hogy megszűnik-e az Országos Bírósági Hivatal.
Trócsányi László emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben azt mondta: értékelni kell az évtized elején megalkotott új alaptörvény és új igazságszolgáltatási rendszer működését, és hozzátette: "Miniszter úrnak sűrű évei lesznek".
A miniszter a "bírói kormányzás", a "politika eljogiasításának" jelensége kapcsán kifejtette: az emberi jogok második világháború utáni fejlődésével összefüggésben vannak, akik úgy vélik, hogy a politikai hatalom igazi ellenőre a bírói hatalom, szerintük a "bírói kormányzás" jó dolog, a bíró aktív, kvázi politikai funkciót is betölthet.
Trócsányi László ezzel szemben - mint mondta - azzal a nézettel azonosul, mely szerint a bíróságok független jogalkalmazó szervek, azaz, ne a bíróság határozza meg például a házasság vagy a család fogalmát, vagy azt, hogy mely ország tekinthető biztonságosnak vagy sem, mert ez a jogalkotó feladata.
Különösen égető ez a dilemma a strasbourgi emberi jogi bíróság esetében, ahol jól látható, hogy a bírák között is komoly értékkülönbségek vannak, vitájuk tükröződik az ítéletekben is, ezért nehéz nyomon követni a bíróság ítélkezési gyakorlatát - fűzte hozzá.
