József napja van. | 2024.03.19

A cseh kormányfő szerint a Benes-dekrétumoké lezárt ügy

2018-05-24 17:41:00

Lezárt ügynek tekinti Andrej Babis ügyvezető cseh miniszterelnök a második világháború után kiadott Benes-dekrétumokat, amelyek egy része nagyon negatívan érintette a csehszlovákiai németeket és a magyarokat.

    Babis csütörtökön a cseh parlament alsóházában interpellációkra válaszolva kijelentette: nem tudja elképzelni, hogy a kitelepített szudétanémetek szervezete a jövőben Csehországban tartson találkozót.
    "Semmi ilyesmi nem fog megtörténni, számunkra ez egyszer és mindenkorra lezárt ügy" - szögezte le az ügyvezető cseh kormányfő, akit Jirí Valenta kommunista képviselő kérdezett a témában. Kérdésében Valenta aggodalmát fejezte ki, nem lehetséges-e, hogy a szudétanémetek a jövőben visszakövetelik majd a vagyonukat, amelyet a Benes-dekrétumok alapján veszítettek el. A kommunista parlamenti képviselő azzal érvelt: egy hete a kitelepített szudétanémetek hagyományos pünkösdi találkozóján, Augsburgban Stephan Mayer német külügyi államtitkár azt állította, hogy a Benes-dekrétumoknak nincs helyük a mai Európában.
    Babis kételkedik abban, hogy a szudétanémetek hagyományos találkozójára a jövőben már Csehországban kerülhetne sor, ahogy arról Bernd Posselt, a szervezet elnöke beszélt Augsburgban.
    "Nem venném ezt olyan komolyan. Egy ilyen tanácskozást nálunk nem lehet megszervezni valamelyik cseh város jóváhagyásával, s kételkedem, hogy akadna ilyen" - vélekedett a miniszterelnök. Beszédében Posselt a szudétanémet kongresszus egyik lehetséges színhelyeként a dél-morvaországi Brünnt említette.
    A cseh-szudétanémet kapcsolatok az utóbbi években jelentősen javultak. Ehhez nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy a Szudétanémet Bajtársi Szövetség alapszabályából törölte a csehszlovák állam által elkobzott német vagyon visszakövetelését. Petr Necas cseh miniszterelnök 2013-ban egy müncheni látogatáson elmondott beszédében sajnálatát fejezte ki a szudétanémeteket a világháború utáni kitelepítések során ért sérelmekért.
    Eduard Benes csehszlovák államfő rendeletei alapján 1945-ben az országban élő németeket és a magyarokat gyakorlatilag kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgárságuktól és vagyonuktól. Míg a mintegy hárommillió szudétanémet kitelepítését a potsdami nagyhatalmi békekonferencia jóváhagyta, a magyarokét nem. Prága és Pozsony ezt követően más módon próbálkozott a "magyar kérdés" megoldásával.
    A cseh-német történelmi vitát bizonyos értelemben az 1997-ben kormányfői szinten aláírt cseh-német nyilatkozat rendezte és lezárta. A dokumentum megállapítja: a kitelepítések reagálás volt a németek által elkövetett háborús eseményekre, bűncselekményekre. Prága ugyanakkor elismerte, hogy a kitelepítés során cseh részről sérelmek érték a németeket. A cseh-német történészbizottság szerint a kitelepítések során mintegy 15-30 ezer német vesztette életét.