Névadójukra emlékeztek a krasznokvajdai iskolában
A krasznokvajdai Béres Ferenc Általános Iskola április huszonhetedikén névadó emlékünnepséget tartott abból az alkalomból, hogy az intézmény 20 évvel ezelőtt vette fel a híres dalénekes, Béres Ferenc nevét.
Sokan megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt, többek között a Béres család képviseletében Vitéz Béres Ferenc és Vitéz Béres István; dr. Ódor Ferenc, az Encsi Járási Hivatal vezetője, valamint Németh Erzsébet a Borsod – Abaúj – Zemplén megyei Béres Ferenc Baráti Kör részéről, továbbá Krasznokvajda polgármestere Tóbis Béla és a környező települések vezetői.Az ünnepséget köszöntőjével Kecskés Zoltánné intézményvezető nyitotta meg.
A Béres család képviselői
Ezután az egykori és jelenlegi tanítványok színvonalas műsora következett. Parzignáth Anett és a büttösi Mákvirág Asszonykórus népdalokat énekelt, a Cserehát Néptáncegyüttes gagybátori táncokat adott elő. A műsor további részét gyönyörű szavalatok, furulyajáték és gitár kíséret mellett az iskola énekkara színesítette.
Az iskola tanulóinak műsora
A régmúltat Rakaczki József egykori pedagógus idézte föl. Az utóbbi húsz év eseményeit, az intézményben folyó munkát pedig igazgatónő ismertette. A felszólalók beszédükben kiemelték Béres Ferenc odaadó szolgálatát, kiemelkedő művészi tevékenységét, mely a róla elnevezett intézmény tanulói számára jó például szolgálhat.
A megemlékezés koszorúzással zárult, miközben a Lovamat kötöttem kezdetű virágének Béres Ferenc hangján csendült fel. Erre az alkalomra emlékplakett és selyemrózsa készült a vendégeknek. Felemelő érzést nyújtott, hogy egykori pedagógusok, dolgozók, tanítványok megtisztelték az eseményt jelenlétükkel.
(Írás és fotó Varga Zsolt)
Béres Ferenc (1922-1996) Gagybátorban egy hétgyermekes családban született.
Jó énekhangját szüleitől örökölte. Az elemi iskola elvégzése után Sárospatakon a református főgimnázium tanulója lett, de közben néhány évig szakiskolában tanult, majd ugyanide visszatért és leérettségizett. 1946-tól tagja volt a hajdani Nemzeti Színházban játszó Muharay Együttesnek, furulyázott, játszott, és énekelt az együttes műsorában. 1949 évben a Pázmány Péter Tudományegyetemen néprajzos és művészettörténész diplomát szerzett.
Béres Ferenc (1922-1996)Liszt Ferenc-díjas művész
A művész pályán történő előrelépéséhez segítséget kapott Keresztúri Dezső közoktatási minisztertől, és zongoraművész feleségétől, akik bemutatták Kodály Zoltánnak is. Ők egyengették útját, amikor rendszeres szereplője lett a Magyar rádió műsorainak. Nagy fejlődési lehetőséget jelentett számára, amikor a Honvéd Együttes énekes szólistája lett, amelyben évekig szerepelt. A Magyar Hanglemezgyár 1963-ban elkészítette Virágének lemezét, amit Párizsban a Francia Lemez-akadémia a hanglemezek nemzetközi versenyében első díjjal jutalmazott.
Rab Zsuzsa az Élet és Irodalom c. lapban ezt írta: „Béres Ferenc nem is ember, hanem hangszer, amelyet azért formált a természet, hogy a magyar dalkincset zengje. Másik titka a szeretet, a minden rendű emberi sors átélése.”
Az Országos Filharmónia szólistájaként élete során sok száz hangversenyen lépett fel és hagyott maradandó élményt az általa elénekelt népdalokkal, virágénekekkel és magyar nótákkal. Utóbbit büszkén vállalta, többek között ezeket mondta, „a magyar nóta kerek kétszáz esztendőt jelent a magyar zene történetében”. Megjegyzést érdemel, hogy egykor a magyar irodalom színe-java kölcsönözte verseit a nótákhoz. Béres Ferenc élete során sok megbecsülést kapott hallgatóitól.