Enyedi Ildikó első játékfilmje újra a mozikba kerül
Márciusban újra mozivásznon lesz látható Az én XX. századom, Enyedi Ildikó 1989-ben készült és a cannes-i filmfesztiválon Arany Kamerával díjazott első játékfilmje.
A Magyar Nemzeti Filmalap digitalizálási és filmfelújítási programja keretében a Filmarchívum szakmai irányításával a Magyar Filmlaborban restaurált fekete-fehér alkotás díszelőadása március 3-án lesz az Uránia Nemzeti Filmszínházban - közölte csütörtökön a filmes szervezet az MTI-vel. A közlemény kitér arra, hogy a bemutató tiszteletadás a filmet rendező Enyedi Ildikó előtt, akinek a Testről és lélekről című alkotása jelölt a legjobb idegen nyelvű filmek Oscar-díjára.
A filmalap digitalizálási és filmfelújítási programja évről évre egyre több alkotást tesz újra elérhetővé a magyar filmtörténet klasszikusaiból. A Filmarchívum szakmai irányításával a Magyar Filmlabor szakemberei és neves operatőrök közreműködésével zajló restaurációs program célja, hogy a filmművészet hazai kincsei kiváló képi és hangminőségben kerülhessenek ismét a közönség elé. A mozibemutatók sorozatának első epizódja a Pannonia Entertainment által tavaly nyáron országosan bemutatott Vuk volt, amelyet ősszel Fábri Zoltán egyik legismertebb alkotása, A Pál utcai fiúk követett.
A felújítási program egyik kiemelkedő eseménye a Testről és lélekről című filmjével tavaly Arany Medve-díjat nyert Enyedi Ildikó első játékfilmje, Az én XX. századom digitálisan restaurált változatának teltházas bemutatója volt a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon. A felújított változatot a Magyar Filmlaborban készítették el a film operatőre, Máthé Tibor közreműködésével az eredeti kameranegatív és hangszalag felhasználásával.
A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatósága és a Pannonia Entertainment együttműködésében mozikba kerülő alkotás felújított változatának március 3-i díszbemutatója előtt Ráduly György, a Filmarchívum igazgatója mond köszöntőt, majd Máthé Tibor operatőrrel beszélget Fazekas Eszter filmtörténész, a Filmarchívum restaurálási menedzsere.
A drámai és komikus elemeket vegyítő, elbűvölő "fényfilmben" a 20. századdal egyszerre érkezik Magyarországra Dóra és Lili, az egymástól csecsemőkorukban elválasztott ikerpár, akik azóta is külön utakon járnak. Dóra, a könnyelmű szélhámosnő, és Lili, az anarchista egyszerre szállnak le az Orient Expresszről, de továbbra sem találkoznak. Z. úr, a különös arisztokrata külön-külön ismeri meg a két lányt, akik számára eggyé olvadva testesítik meg a tökéletes nőt. A szimbolikus történetben Tarkovszkij csodálatos színésze, Oleg Jankovszkij egy fiatal lengyel színésznővel, Dorotha Segdával alkot felejthetetlen kettőst.
A filmet az Uránia Nemzeti Filmszínház mellett a budapesti Tabán moziban és többek között Pécsen, Szegeden, Kecskeméten, Cegléden, Makón, Szolnokon és Jászberényben is vetítik digitálisan restaurált képpel és hanggal, angol felirattal.
