Avramopulosz: történelmi szükségszerűség a helyzet globális kezelése
Történelmi szükségszerűség a menekült- és bevándorlási helyzet globális kezelése, az ENSZ készülő migrációs csomagjának megalkotásakor ezért a fenntarthatóságra, a felkészültségre és a megelőzésre kell törekedni - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációügyi biztos az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) keddi brüsszeli ülésén.
Avramopulosz leszögezte: a helyzet még mindig törékeny Európában, nincsen vesztegetni való idő, a válság megoldása pedig nem nemzeti vagy európai, hanem globális felelősség. Mint mondta, jobban fel kell készülni a jövő kihívásaira, hogy ne fordulhasson elő ismét olyan helyzet, mint 2015-ben.
Elmondta, sokat javult a helyzet, tavaly 20 százalékkal kevesebben érkeztek az EU-ba, mint 2014-ben, a válság előtt. Megerősítették a külső határok védelmét, s a harmadik országokban elhelyezett migránsok körülményei is sokat javultak, a menekültügyi kérelmeket elbírálása pedig egyre gyorsabb.
Fontos lenne legális migrációs csatornákat kialakítani, a származási országoknak pedig vissza kellene fogadniuk azokat, akik nem szabályosan érkeztek. A migráció jó kezelése fontos pozitív hatást fejthet ki a származási és a befogadó országokban is - mondta.
Felszólalásában Claude Moraes, a LIBE szociáldemokrata elnöke úgy vélekedett, hogy a készülő egyezmény történelmi lehetőséget jelent, hogy rendezett keretek közé tereljék a migrációt a következő évtizedekben. Hozzátette, minden felet be kell vonni az előkészítésbe, együtt kell dolgozni a konszenzus elérése érdekében.
Kiemelte, meg kell találni a módját, hogyan lehet úgy kezelni az ügyet, ami előnyös a bevándorlók és a befogadó országok szempontjából egyaránt.
Volker Türk, az ENSZ menekültügyi főbiztosának egyik helyettese arról számolt be, hogy 22,5 millió menekült van jelenleg a világon, a leginkább érintett országok azonban nem európaiak. Hozzátette, a készülő egyezmény azokat a hiányosságokat próbálja orvosolni, melyek a nemzetközi felelősség-megosztásban mutatkoznak, a problémát ugyanakkor mindenekelőtt a gyökerénél kell kezelni.
Kijelentette, hogy bár a megállapodás nem lesz kötelező jellegű, remélhetőleg valamennyi tagállam elfogadja majd, és akkor meghatározó jelentőségű lehet.
A vitában Csenger-Zalán Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke is felszólalt. Üdvözölte, hogy a tervezet utal a befogadó országok legitim biztonsági aggályaira, mivel szerinte a humanitárius dimenzió mellett a nemzetbiztonsági szempontokat is figyelembe kell venni.
A biztonsági kockázatot jelentő személyeket már a határátlépésnél ki kell szűrni, a gazdasági bevándorlókat pedig EU-n kívüli központokban szét kell választani a valódi menekültektől. Emellett fontos a kiváltó okok kezelése, a helyszíni segítség, valamint a radikalizálódás visszaszorítása - mondta, hozzáfűzve, hogy a menekültek integrációja helyett arra kell fókuszálni, hogy lehetővé tegyék visszatérésüket a hazájukba.
Jonathan Prentice, az ENSZ-főtitkár nemzetközi migrációért felelős különleges képviselőjének hivatalvezetője hangsúlyozta, hogy a bevándorlás nem fog megszűnni a jövőben sem, a hatása azonban túlnyomórészt pozitív, még ha nagy kihívásokkal is jár a jelenség, különösen ha rosszul kezelik.
Mint közölte, az illegális bevándorlás kihívást jelent, az egyezmény egyik fő célja éppen ezért az, hogy a folyamat biztonságos és rendezett legyen.
Eugenio Ambrosi, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) egyik igazgatója arról beszélt, hogy a vita hangvételére is fontos lenne odafigyelni, ugyanis a narratíva sok helyen "mérgezővé vált, teljesen elszakadt a valóságtól és a múlt legrosszabb időszakait idézi".
