Felülvizsgálja a brit kormány a felsőoktatási tandíjak rendszerét
Felülvizsgálja a brit kormány a felsőoktatási tandíjak rendszerét. Theresa May miniszterelnök a felülvizsgálatot bejelentő hétfői beszédében leszögezte ugyanakkor, hogy az ellenzék és számos diákszervezet követelései ellenére az egyetemi tandíjakat nem törlik el.
A 2010-ben hatalomra került konzervatív-liberális brit kormánykoalíció a pénzügyi válság utáni általános költségvetési szigorítások részeként az állami felsőoktatás támogatását is jelentősen lefaragta, és még abban az évben elfogadtatott a parlamentben egy törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy az angliai állami egyetemek a korábbi 3290 fontról (1,15 millió forintról) kilencezer fontra (3,15 millió forintra) emeljék az éves tandíj felső határát.
Ezt a felső tandíjhatárt azóta 9250 fontra (3,25 millió forintra) emelték tovább, bár ezen szinten a jelenlegi konzervatív brit kormány befagyasztotta, és a hétfőn bejelentett, várhatóan egy évig tartó felülvizsgálat idejére ez a felső határ érvényben marad.
Az egyetemi tandíjakat Angliában nem a tanulmányok ideje alatt kell kifizetni, hanem utólag, akkor, ha a végzett diplomásoknak már állásuk van, és éves jövedelmük eléri a brit kezdő alkalmazotti átlagfizetés körülbelül háromnegyedének megfelelő 25 ezer fontot (8,75 millió forint).
Theresa May a felülvizsgálatot bejelentő hétfői beszédében hangsúlyozta: továbbra is meggyőződése, hogy azoknak, akiknek közvetlen előnyük származik a felsőoktatásból, közvetlenül hozzá is kell járulniuk annak költségeihez, "mert ez így igazságos".
A felsőoktatási tandíj eltörlése esetén elengedhetetlenné válna az adók emelése azok számára is, akik nem jártak egyetemre, jóllehet ők rendszerint kevesebbet keresnek, mint azok, akik egyetemi végzettséget szereznek. Emellett az egyetemeknek az iskolákkal és az egészségügyi ellátó rendszerrel kellene versengeniük a szűkös állami forrásokért, és a múltbeli tapasztalatok azt mutatják, hogy e versengésben a felsőoktatás rendszerint alulmaradt - fejtegette a tandíj eltörlése elleni érveit a brit kormányfő.
Theresa May szerint ugyanakkor igaz az is, hogy az egyetemek közötti piaci versengés, amely a jelenlegi tandíjrendszer kidolgozóinak elképzelései között szerepelt, egyszerűen nem alakult ki, mivel egy-két kivételtől eltekintve mindegyik egyetem a lehetséges legmagasabb tandíjat számolja fel a diplomaszerzésre készülő hallgatóknak.
A brit miniszterelnök elismerte azt is, hogy az egyetemi tandíj semmiféle kapcsolatban nincs az egyes felsőoktatási kurzusok tényleges költségeivel vagy minőségével, a jelenlegi rendszer viszont azt eredményezte, hogy a brit felsőoktatás ma már a legdrágábbak közé tartozik az egész világon.
Theresa May nem vázolta részletesen a felülvizsgálat konkrét céljait, közölte ugyanakkor: a vizsgálattal megbízott szakértői testület áttekinti, hogy miként lehetne a felsőoktatásban résztvevők költségeit az oktatás szintjéhez, feltételeihez és időtartamához igazítani.
A legnagyobb brit ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt programja tartalmazza a teljes felsőoktatási tandíjrendszer eltörlését. A Labour szerint a rendszer egyebek mellett azért is fenntarthatatlan, mivel a diplomások átlagosan 44 ezer font (több mint 15 millió forint) tandíjhitel-törlesztési kötelezettséggel kezdik pályafutásukat.
