Czerván György: a közös agrárpolitika létjogosultságát 2020 után is igazolni kell
A közös agrárpolitika (kap) a legrégebbi uniós politika, amelynek jelentős szerepe volt az egységes közös piac létrejöttében, létjogosultságát pedig 2020 után is igazolnia kell, és egyértelmű hasznot jelentő eredményt kell felmutatnia az európai állampolgárok számára - mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön, a V4 országok parlamentjei mezőgazdasági bizottságainak találkozóján az Országházban.
Czerván György szerint a szerződésben lefektetett agrárpolitikai célok továbbra is érvényesek, azokat nem lehet más célokkal felülírni. A mezőgazdasági versenyképesség növelése, a piacok stabilitásának megőrzése és a termelők jövedelembiztonságának érdekében nem támogatják a kap-tól idegen, azzal teljes mértékben összeegyeztethetetlen új célok - például a migráció - beemelését a célok közé. A kap forrásokat továbbra is a gazdáknak kell kapniuk - tette hozzá.
Kiemelte, hogy a kap folyamatosan fejlődik, egyre több funkciót lát el. A bizottság kezdeményezései kiterjednek a technológiai fejlesztésre, a precíziós gazdálkodás elterjesztésére, a tudomány legújabb eredményeinek széleskörű hasznosítására, csakúgy, mint a kockázatkezelésre és a mezőgazdasági termelők élelmiszerláncon belüli pozíciójának erősítésére. Rámutatott, hogy a hagyományos politikák forrásait 2020 után is legalább a jelenlegi szinten szükséges fenntartani. Amennyiben a kap költségvetését nem sikerül megvédeni, sem az alapanyag-termelés, sem pedig az azon túl kitűzött célok elérése nem lehet reális elvárás.
Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke köszöntő beszédében kiemelte, hogy Magyarország számára rendkívül jelentőséggel bír a több mint 50 éves múltra visszatekintő kap, amely az európai integráció egyik sarokköve, és amely hosszú ideje biztosítja a biztonságos, jó minőségű élelmiszer-ellátást, továbbá az egységes mezőgazdasági piac stabilitását és fenntarthatóságát a vidéki régiók számára.
