Aleksandar Vucic határozottan tagadta, hogy síkraszállt volna Nagy-Szerbia megteremtéséért
Határozottan tagadta Aleksandar Vucic szerb államfő horvátországi látogatásának másnapján, a többségében szerbek lakta Gvozdi járásban, hogy valaha is síkraszállt volna Nagy-Szerbia megteremtéséért - közölte az N1 horvát hírcsatorna kedden.
A szerb politikus sajtótájékoztatóján elutasította azt az újságírói felvetést, hogy határolódjon el az 1995-ben a szerb fegyveres erők által akkor megszállt közép-horvátországi Glinában tartott beszédétől. A politikus akkor egyebek mellett arról beszélt, hogy se a település, se a Krajinai Szerb Köztársaság - a horvátországi szerbek akkori államalakulata - soha nem lesz Horvátország része, és a szerbek egységes szerb államban, Nagy-Szerbiában fognak élni.
Vucic keddi sajtótájékoztatóján kitalációnak nevezte, hogy Nagy-Szerbiáról beszélt volna. A horvát média később viszont közzétette a beszédről készült régi felvételt, amely mindenki számára elérhető az interneten és arról tanúskodik, hogy Vucic Nagy-Szerbiáról beszélt.
A szerb államfő azzal vádolta a horvát újságírókat, hogy megpróbálják őt megalázni. Fogadkozott, hogy ez sohasem fog sikerülni, soha nem fog félni, és sohasem fog hízelegni nekik. Kijelentette, hogy ilyen üldöztetésnek és lejáratásnak egyetlen horvát elnök és miniszterelnök sem lesz kitéve, ha Szerbiába megy.
Vucic emellett nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Szerbiának nincsenek területi követelései Horvátországgal szemben.
A szerb államfő hazautazása előtt még részt vesz a horvátországi szerbek szervezete, a Szerb Nemzeti Tanács közgyűlésén Zágrábban.
Vucic miatt heves vita bontakozott ki a horvát parlamentben is: az ellenzék keményen bírálta a horvát elnököt, amiért fogadta a szerb politikust, szemet hunyva Vucicnak az 1991-1995-ös horvátországi háború idején vállalt szerepe felett.
Aleksandar Vucic már az 1990-es évek elejétől aktívan részt vett a jugoszláv, majd a szerb politikában, 1993-ban, 23 évesen csatlakozott az akkor Vojislav Seselj vezette szélsőséges, nacionalista Szerb Radikális Párthoz (SRS), és még abban az évben a párt parlamenti képviselője lett. 1995-től már az SRS főtitkára volt.
Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború idején kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán - néhány nappal azután, hogy a boszniai szerbek mintegy 8 ezer muszlimot gyilkoltak meg Srebrenicában - például azt mondta: "ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot ölünk meg". E kijelentését azóta számos alkalommal a fejére olvasták, ő pedig kijelentette: azóta már megváltozott. Akkori mondatai miatt azonban három évvel ezelőtt, a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulóján a tömeg megdobálta az akkori szerb kormányfőt, a bosnyákok szerint ugyanis Vucic csak a szavak szintjén változott meg, elvei változatlanok maradtak.
Amikor 2008-ban, az akkor már Tomislav Nikolic vezette Szerb Radikális Párt kettészakadt, Aleksandar Vucic is az újonnan megalakult jobbközép, Európa-párti Szerb Haladó Párthoz (SNS) csatlakozott. Ezt követően Vucicnak csupán négy évre volt szüksége ahhoz, hogy a szerb politikai élet egyik legfontosabb szereplőjévé váljon. Azóta miniszterelnök-helyettes, miniszterelnök és a Szerb Haladó Párt elnöke lett, tavaly április óta pedig ő Szerbia köztársasági elnöke.
