Auguszta napja van. | 2024.03.29

Kövér: kiemelkedően jók a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok 

2018-02-09 11:33:00

Az Országgyűlés elnöke szerint a Kárpát-medencei magyar kapcsolatok - azaz a szorosan értelmezett nemzetpolitika - szempontjából összességében az elmúlt négy esztendő volt a legjobb és legsikeresebb, amely békeidőkben az utóbbi száz esztendőben a magyarságnak megadatott.

    Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) pénteki budapesti plenáris ülésén ezt több tényező szerencsés együttállásának tulajdonította, s kifejtette: a választópolgárok segítségével 2010-ben új fejezetet tudtak nyitni Magyarország legújabb kori történelmében. Amint 1990-ben politikai értelemben pontot tudtak tenni a nemzetellenes kommunizmus végére, úgy 2010-ben demokratikus módon le tudták zárni a posztkommunizmus két évtizedes, a nemzetpolitika szempontjából is súlyos ellentmondásokkal és bizonytalanságokkal terhelt korszakát. 
    Hozzátette: 2010 után a magyar állampolgárság és a vele járó választójog európai módon történő kiterjesztésével sikerült közjogilag és a nemzetközi politikai térben is megerősíteni azt az erkölcsi értelemben megkérdőjelezhetetlen tényt, hogy "mi, Kárpát-medencei magyarok összetartozunk". 
    Kitért arra, hogy miután - a magyar emberek megfeszített munkájával és teljesítményével - a 2010-ben a pénzügyi összeomlás szélén tántorgó országot gazdaságilag "talpra állítottuk és megerősítettük", 2014 és 2018 között a magyar gazdaságnak már volt ereje jól érzékelhető módon növekvő pénzügyi erőt állítani a nemzetpolitika mögé.
    Hangsúlyozta, hogy 2014 és 2018 között megerősödött az alapvető politikai egyetértés a nemzetpolitikáról a felelős hazai és külhoni magyar politikai erők között, amelyhez egy, a korábbi időszakban tapasztalnál jóval erősebb társadalmi támogatottság társult. 
    A posztkommunizmus korszakát lelkileg és politikailag is lezárni képes magyarországi ellenzéki politikai erők - úgy tűnik - napjainkban hasonlóképpen erőforrást látnak a külhoni magyarságban, mint a kormánypártok - mondta.
    Az Országgyűlés elnöke a politikai konszenzus formálódása kapcsán elismeréssel emlékeztetett arra, hogy 2014 és 2018 között nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni magyar politikai erők között is kialakult egy új együttműködés. Rámutatott: mindezen biztató fejlemények természetesen nem képesek egyik pillanatról a másikra feloldani azt a bizalmatlanságot, amelyet az elmúlt 28 év nemzetpolitikai vitái és konfliktusai eredményeztek, s nem takarják el szem elől azt sem, hogy mind a mai napig létezik - mégpedig komolyan veendő támogatottsággal - olyan szélsőséges politikai erő Magyarországon, amely tartalmilag nyíltan vállalja a kommunizmus nemzetellenes politikai örökségét, tagadva a nemzeti összetartozás erkölcsi és politikai parancsát. 
    Kövér László a kölcsönös bizalom szilárd alapjainak megteremtésének szándékával kérte az ellenzéki pártoktól, hogy ugyanolyan következetességgel érvényesítsék politikai gyakorlatukban a magyarellenes szélsőségekkel szembeni - úgynevezett - zéró toleranciát, mint amilyen következetességgel más szélsőségekkel kapcsolatban számon kérték azt politikai ellenfeleiken az elmúlt 28 évben.
    Hozzátette: ebben az időszakban jelentkezett és bontakozott ki egy új együttműködés Kelet-Közép-Európa országai között is, amelynek újszerűsége a résztvevő államok azon közös felismerésében gyökerezik, hogy "mi, ezen térség népei nem vagyunk senkinek - sem nyugati, sem keleti barátainknak - a cselédei". 
    Mint mondta, ezekben az országokban kezd tudatosodni, hogy közösen többre jutnak, mint külön-külön.
    Ennek a regionális partnerségnek a visegrádi országok képezik a magját, de jó esély van arra, hogy a V4-eken kívüli "sorstársakkal" is egyeztetni tudják lépéseiket, és egy erősödő kelet-közép-európai regionális együttműködéssel nemcsak a saját érdekeket tudják jobban érvényesíteni, hanem az Európai Unió szükséges megújulását is segíteni tudják. 
    Kitért arra is, hogy 2018-ban száz esztendős évfordulója van a kelet-közép-európai nemzeti államok megszületésének, s vannak, akik ünnepelnek, és vannak, akik emlékeznek. "Mi, magyarok, ez utóbbi csoportba tartozunk. Pontosabban: valójában mi vagyunk ebben a térségben az egyedüliek, akik számára Kelet-Közép-Európa száz évvel ezelőtti területi átrendezése nem történelmi álmaink beteljesedését, hanem történelmi államunk feldarabolását, s vele nemzetünk máig feldolgozhatatlan és elfogadhatatlan, igazságtalan és embertelen szétszaggatását jelenti" - fogalmazott az Országgyűlés elnöke. 
    Rámutatott: nekünk nincs okunk ünnepelni az 1918-as esztendő centenáriumát, de arra sincs okunk, hogy ne adjuk meg a tiszteletet azoknak, akik nemzeti államuk létrejöttét ünnepelik. Különösképpen akkor, ha ők is tiszteletben tartják a magyarok jogát ahhoz, hogy a maguk érzelmeit méltósággal kifejezhessék, s a maguk igazságának méltósággal hangot adhassanak. 
    Kitért arra is: talán nem önbecsapás abban bízni, hogy az alakulóban lévő új kelet-közép-európai regionális együttműködés elősegítheti azt is, hogy a térségre korábban jellemző, különösen a 20. században megnyilvánuló nemzeti szembenállást a nemzeti kiengesztelődés, a hevületet a józanság váltsa fel. Magyarország a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekkel együtt ebben mindig társ lesz - ígérte. 
    Az ülésen néma felállással emlékeztek a közelmúltban elhunyt Verestóy Attilára, akiben a Kövér László szavai szerint "a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Székelyföld és a KMKF egy meghatározó képviselőjét" veszítette el.