Szerb elnök: számos kihívással kell Szerbiának megbirkóznia az uniós csatlakozás előtt
Számos kihívással kell még szembenéznie Szerbiánakn mielőtt csatlakozhatna az Európai Unióhoz, Himalája nagyságú feladatok állnak az ország előtt, "de nem mi lennénk az elsők, akik megmászták a Mount Everestet" - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök szerdán Belgrádban a Johannes Hahn uniós bővítési biztossal közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság kedden tette közzé bővítési stratégiáját, amelyben elképzelhetőnek nevezte Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását, ám ahogy a brüsszeli testület, úgy a szerb államfő is leszögezte: ez nem garantált csatlakozási időpontot jelent, mindazonáltal derülátó üzenetet közvetít Szerbiának, azt mutatja, hogy az eddigi törekvések nem voltak hiábavalók. "Szerbia először kapott jelzést a csatlakozás várható időpontjáról, és ezt a lehetőséget meg kell ragadni" - fogalmazott Aleksandar Vucic.
A teljes jogú európai uniós tagságig vezető úton Szerbia legfontosabb feladata a Koszovóval fenntartott viszony rendezése lesz, ám a Horvátországgal, illetve a Bosznia-Hercegovinával közös határszakasz pontos vonalát is meg kell határozni - emelte ki a szerb elnök.
Aleksandar Vucic nemzeti konzultációt kezdeményezett a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezéséről. Ehhez kapcsolódóan elmondta: a politikai vezetés felkínál majd egy megoldást, ám végül az állampolgároknak kell dönteniük arról, mit szeretnének, Európában látják-e Szerbia jövőjét - ami azt jelenti, hogy ezért bizonyos árat kell fizetni -, vagy azt szeretnék inkább, hogy minden úgy maradjon, ahogy eddig.
Nem mondta ki egyértelműen, de az államfő ezzel arra utalt, hogy a kérdésről várhatóan népszavazást rendeznek majd a nyugat-balkáni országban.
Hozzátette: további intézkedésekre is szükség van, elsősorban a jogállamiság, az igazságügy és a gazdaság reformjára.
Johannes Hahn uniós bővítési biztos a sajtótájékoztatón kiemelte: nem véletlen, hogy egy nappal az EU bővítési stratégiájának ismertetését követően érkezett Szerbiába, ezzel is azt kívánja jelezni, hogy az unió nyugat-balkáni bővítése mellett áll. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az Európai Unió nem szeretné, hogy a tagjai között vitás kérdések álljanak fenn, ezért a csatlakozásra váró országoknak, így Szerbiának is előbb rendeznie kell a kapcsolatát a szomszédaival, és csak az után válhat az EU tagjává.
Nagyon fontos lépésnek nevezte, hogy a szerb államfő nemzeti konzultációt kezdeményezett Koszovó helyzetéről. Kiemelte: a bővítési stratégiában szerepel, hogy Szerbiának a csatlakozás előtt alá kell írnia Koszovóval egy jogilag kötelező érvényű dokumentumot a kapcsolatok rendezéséről, ám ebben az esetben nem az a fontos, hogy ez a dokumentum minél hamarabb megszülessen, hanem hogy mindkét fél számára minél előnyösebb megállapodás jöjjön létre.
Hozzátette: a hónap végén Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével közösen újra Belgrádba látogat, hogy ismét megerősítse Brüsszel Belgrád melletti elkötelezettségét.
