Wolfgang Schäuble: minél távolabb kerül a nemzetiszocializmus korszaka, annál fontosabb az emlékezés
Minél távolabb kerül a nemzetiszocialista diktatúra és a holokauszt korszaka az időben, annál fontosabb az emlékezés, mert az ember hajlamos természetes adottságként felfogni a szabadságot, a demokráciát és a jogállamiságot, holott ezek kivételes történelmi jelenségek - hangsúlyozta Wolfgang Schäuble, a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke szerdán az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 73. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésen.
A parlament elnöke kiemelte: a német történelem "tanulsága az, hogy a szabadság és a civil társadalom törékeny, és az emberi méltóság sérülékeny".
Németország lakosságának többsége nem erőszakos és nem idegenellenes, mégis nap mint nap támadnak meg embereket, mert "máshogy néznek ki, máshogy beszélnek, mert idegennek tűnnek", és támadóik szerint "idegennek is kell maradniuk" - mondta Wolfgang Schäuble.
Hozzátette: mindenkit nyugtalansággal kellene eltöltenie, hogy vannak, akik "csendben, vagy akár hangosan is helyeslik a bevándorlók, menekültek és szállásaik elleni támadásokat". Nyugtalanító az is, hogy a Németországban élő zsidók nagy része arról számol be, hogy antiszemitizmussal szembesülnek mindennapjaikban.
Németországban az antiszemitizmus minden formája elfogadhatatlan - mondta a Bundestag elnöke, kiemelve, hogy ez azokra is vonatkozik, akinek "nem a német múlt a saját múltjuk". Aki Németországba akar lépni, belép a német múltból fakadó "kötelezettségek közösségébe" - húzta alá Wolfgang Schäuble.
Az uszításnak és az erőszaknak nincs helye a német társadalomban, ami azt is jelenti, hogy "rendünk ellen fordul", aki a népről beszél, de csak bizonyos csoportokat tart a nép részének.
A mai szabad, demokratikus, jogállami és békés Németország "a mérhetetlen erőszak történelmi tapasztalatára épül", és azért is vágyakoznak oly sokan arra, hogy eljussanak Németországba, mert a német társadalom az emberi méltóság sérthetetlenségét az első helyre emelő alaptörvénnyel levonta a történelmének tanulságait - mondta a Bundestag elnöke.
A német szövetségi parlamentben 22. alkalommal tartottak emlékülést a nemzetiszocializmus áldozatainak tiszteletére. Az 1996 óta kialakult hagyományoknak megfelelően az emlékülésen a képviselők mellett a legfőbb közjogi méltóságok is részt vettek, és ünnepi beszédet mondott egy túlélő, egy szemtanú. Ezúttal egy 92 éves muzsikus, Anita Lasker-Wallfisch, aki annak révén élte túl Auschwitz-Birkenaut, hogy csellistaként bekerült a haláltábor zenekarába.
Kiemelte, hogy Németország a második világháború, a "katasztrófa után példamutatóan viselkedett, semmit sem tagadtak le.
Azonban ez a "kétezer éves, gyógyíthatatlan vírus" nem tűnt el, legfeljebb az antiszemiták nem azt mondják, hogy zsidó, hanem azt, hogy izraeli - tette hozzá Anita Lasker-Wallfisch, kiemelve: "botrány, hogy a zsidó iskolák, de még a zsidó óvodák is csak rendőri védelemmel tudnak működni" Németországban.
A többi között arról is beszélt, hogy a holokauszt túlélői a vészkorszak után "hermetikusan lezárt határokkal" kerültek szembe, nem úgy, mint a mai menekültek, akik előtt Németországban egy "hihetetlenül nemes lelkű, bátor és emberi gesztussal" megnyitották a határt.
