Uniós bizottság: aggodalomra ad okot a romániai igazságszolgáltatás helyzete
Az Európai Bizottság aggodalommal figyeli az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos legújabb romániai fejleményeket - jelentette ki szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
A bizottság vezetői brüsszeli nyilatkozatukban aláhúzták, hogy az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) keretében eddig elért előrelépések visszafordíthatatlansága alapvető feltétele a mechanizmus fokozatos megszüntetésének.
Arra emlékeztettek, hogy az uniós bizottság 2017 novemberében közzétett, a romániai igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén elért eredményeket vizsgáló legutóbbi jelentésében hangsúlyozta, hogy a román kormánynak és a parlamentnek biztosítania kell a teljes átláthatóságot és kellő figyelmet kell fordítania a konzultációkra az igazságszolgáltatást szabályozó törvények előkészítése során. Világossá tették, hogy az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság véleményének figyelembevétele a reformok fenntarthatóságának előfeltételei.
A legutóbbi jelentés megállapította: az igazságszolgáltatás függetlenségének fontos mutatója az, hogy az ott dolgozók és más érintettek milyen mértékben adhatnak hangot véleményüknek, és azokat milyen mértékben veszik figyelembe a végső döntések meghozatalakor. Az esetek azt mutatják, a hatóságok nem tettek semmit annak érdekében, hogy foglalkozzanak az említett aggályokkal - húzták alá.
A bizottság azt javasolta a román parlamentnek, gondolja át a javasolt cselekvési tervet, és ajánlásainak megfelelően nyisson vitát, valamint törekedjen széles körű megállapodásra az előrehaladás érdekében.
Jean-Claude Juncker és Frans Timmermans ismételten felhívta Románia figyelmét, hogy alaposan vizsgálni fogja az igazságszolgáltatásra vonatkozó szabályozás, a büntetőtörvénykönyv, továbbá az összeférhetetlenségről, valamint a korrupcióról szóló törvények végleges módosításait.
Románia - Bulgária mellett - 2007-es európai uniós csatlakozásakor vállalta, hogy az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolja, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság az úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) keretében követi figyelemmel, és következtetéseiről rendszeresen országjelentéseket tesz közzé.
Románia számára azért is fontos a CVM lezárása, mert több uniós tagország ettől tette függővé felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe. Az eredeti menetrend szerint Romániának 2011-ben kellett volna csatlakoznia az övezethez. A román igazságszolgáltatás működésének hiányosságai és a korrupció elterjedtsége miatt 2012-ben Franciaország és Németország megakadályozta Románia schengeni csatlakozását, később hasonló okok miatt Hollandia emelt vétót Románia schengeni tagsága ellen.
