Londoni elemzők: a jó gazdasági teljesítmény tartja erősen a közép- és kelet-európai valutákat
Londoni pénzügyi elemzők szerint a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok valutái "meglepően erősen" teljesítettek a térség "politikai zűrjeiről" érkező legutóbbi hírfolyam közepette is, és ennek valószínű okai között vannak az országcsoport erőteljes gazdasági alapmutatói. A szélesebb londoni piaci konszenzus azt valószínűsíti, hogy a forint 2019-et 313 forint/eurós átlaggal zárja, a Capital Economics szerint ennél sokkal erősebb lesz, 300 forint/euró környékén alakul az árfolyam idén és jövőre is.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőközpont, a Capital Economics pénteken ismertetett tanulmánya kiemeli, hogy a globális feltörekvő térség egészében a forint, a cseh korona és a lengyel zloty a legjobban teljesítő három valuta 2017 eleje óta.
A cég felidézi, hogy a cseh kormány a héten elveszített egy bizalmatlansági indítványt, egy nappal korábban saját pártja mondatta le a román miniszterelnököt, Lengyelország ellen pedig az Európai Unió szankciókat helyezett kilátásba a vitatott bírósági reformok miatt.
A helyi piacok azonban átsiklottak mindezen fejlemények felett, sőt a 7. cikkely szerinti EU-eljárás Lengyelország elleni megindítása után a zloty még erősödött is az euróval szemben, csakúgy, mint a cseh korona a bizalmatlansági szavazás után.
A Capital Economics londoni elemzői szerint ez egy szélesebb körű folyamat része: a közép- és kelet-európai térség politikai stabilitása gyengült, vagy populista irányba mozdult az elmúlt egy évben, ám a piac "nem zavartatta magát" mindettől.
Ebben része volt az euró erejének is, mivel a közép- és kelet-európai valuták rendszerint szorosan követik az euró mozgását, de ezek a fizetőeszközök ezúttal az euróval szemben is erősödtek.
Ráadásul a térség részvény- és dollárkötvény-piacai - ha nem is teljesítették túl a globális feltörekvő régió egészét - jelentősen erősödtek az elmúlt évben, további jelét adva annak, hogy a befektetők nem foglalkoztak "a politikai zajokkal" - áll a Capital Economics pénteki londoni tanulmányában.
A ház szerint ennek egyik valószínű oka a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok tavalyi "kivételes erejű" növekedési lendülete, amelyhez a költségvetési pozíciók markáns javulása is társult; mindemellett a térség gazdaságainak többségében többletes a folyómérleg-egyenleg.
A külső környezet is kedvező, különös tekintettel az euróövezeti jegybank (EKB) által fenntartott végletesen enyhe monetáris kondíciókra.
A Capital Economics várakozása szerint mindezt egybevetve a magyar, a cseh és a lengyel fizetőeszköz a belátható előrejelzési távlatban is erős marad. A ház pénteki prognózisa alapján a forint az idei évet és 2019-et is 300 forint/euró környékén zárja a jelenlegi 308-309-es szintek helyett. A cég az időszak végére 4,05 zloty/eurós, illetve 24,50 korona/eurós árfolyamokat vár a jelenlegi 4,17 zloty/eurós, illetve 25,40 korona/eurós szintek után.
Más nagy londoni házak is azzal számolnak, hogy a forint a jövő év végéig tartó előrejelzési időszakban erős marad.
A Fitch Group pénzügyi szolgáltatási és hitelminősítői vállalatcsoporthoz tartozó BMI Research pénzügyi-gazdasági elemzőház a forint kilátásairól összeállított új prognózisában közölte: 2019 egészére 306 forint/eurós átlagos árfolyamot vár, vagyis sokkal erősebbet a szélesebb londoni piaci konszenzus által valószínűsített 313 forint/eurós átlagnál.
A BMI Research indoklása szerint több tényező is ellentételezi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által fenntartott enyhe monetáris politika forintgyengítő hatását. Ezek közé tartozik a magyar gazdaság növekedési üteme, amely a ház szerint "kényelmesen túlteljesíti" az euróövezeti növekedést, emellett a következő negyedévekben várhatóan gyorsul az EU-folyósítások lehívása, amely szintén forinterősítő hatású.
A BMI Research londoni elemzőinek várakozása szerint a forinterősítő tényezők között van az is, hogy az MNB és a kormány folytatja a devizában denominált adósságállomány csökkentését célzó erőfeszítéseket.
A ház kiemeli, hogy a devizában fennálló közadósság aránya a teljes adósságállományon belül a 2011-ben mért 50 százalékról 2018 kezdetére 20 százalék alá csökkent.
A cég szerint ehhez járul a magyar folyómérleg-egyenleg tartós többlete, amely az idén ugyan várhatóan szűkül, de továbbra is árfolyamtámogatást ad a forintnak.
