Európai Bizottság: uniós szintű fellépésre van szükség az álhírek terjedése ellen
Közös fellépést sürgetett az álhírek terjedésének megakadályozása érdekében hétfőn Marija Gabriel, az Európai Bizottság digitális gazdaságért és társadalomért felelős tagja, miután most először összeült a testület által a dezinformációk visszaszorítására létrehozott szakértői csoport.
A közel 40 tagú munkacsoport azt vizsgálja, milyen intézkedésekkel lehetne azonosítani és korlátozni az internetet elárasztó hamis közléseket. A tervek szerint a várhatóan áprilisra elkészülő szakértői jelentés képezi majd az alapját a jövőbeli uniós stratégiának.
Gabriel kijelentette: "az álhírek terjedésének léptéke aggodalomra ad okot, és veszélyezteti demokratikus értékeinket, ezért mechanizmusokat kell kidolgoznunk az azonosításukra és korlátozásukra".
"Európai megközelítést kell alkalmazni a töredezettség kockázatának elkerülése érdekében" - hangsúlyozta a biztos, hozzátéve, hogy a digitális technológia komoly lehetőségeket rejt magában, ugyanakkor - mint látható - politikai, társadalmi és biztonsági kihívást is jelenthet.
Az ülést követő sajtótájékoztatón Madeleine de Cock Buning, a szakértői csoport elnöke rámutatott a közös válaszintézkedések fontosságára, és kiemelte, rendkívül súlyos társadalmi kockázatokkal jár a szükséges lépések elmaradása.
Emmanuel Macron francia államfő év elején bejelentette: törvény készül a közösségi médiában terjedő, a liberális demokráciát veszélyeztető álhírek ellen, amelyet különösen a választási időszak alatt alkalmaznak majd.
Októberben uniós tagországok az EU stratégiai kommunikációs képességeinek fejlesztésére szólítottak fel a főként orosz dezinformációs tevékenység visszaszorítása érdekében. Figyelmeztettek: ezen propagandakampányok célja, hogy bizalmatlanságot teremtsenek a demokratikus renddel, az Európai Unióval és a transzatlanti közösséggel szemben, befolyásolva ezzel a közhangulatot, az érintett országok politikáját, illetve a választások kimenetelét.
