Davis: a kormány nem készített átfogó gazdasági hatástanulmányt
A brit kormány nem készített átfogó hatástanulmányt arról, hogy a brit EU-tagság megszűnése milyen következményekkel jár majd a brit gazdaságra - mondta szerdán a kilépési folyamat irányítására létrehozott brit minisztérium (DExEU) vezetője.
David Davis a londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának meghallgatásán kijelentette: a kormány "szektorszintű elemzéséket" összeállított, de teljeskörű előrejelzés nincs arra, hogy a brit gazdaság egésze hogyan reagál majd az EU-tagság megszűnésére.
Hozzátette ugyanakkor, hogy "nagyon nagyszabású készenléti tervezés folyik" a Brexit-tárgyalások különböző lehetséges kimeneteleire.
A bizottság elnöke, az ellenzéki Munkáspártot képviselő Hilary Benn sorra megkérdezte a konzervatív párti minisztertől, hogy van-e kormányzati hatástanulmány például a brit autóiparra, a repülőgépiparra vagy a pénzügyi szektorra. A DExEU-tárca vezetője úgy fogalmazott, hogy "a válasz mindegyik esetben nemleges".
Arra a kérdésre, hogy miért nem készült átfogó gazdasági hatástanulmány, David Davis azt mondta, hogy nem lelkes híve a gazdasági modelleknek, "mert ezek mindegyike tévesnek bizonyult".
A Brexit-ügyi miniszter által említett szektorszintű elemzések mibenléte is kérdésessé vált az elmúlt időszakban. Davis tárcája tavaly azt közölte, hogy 57 ilyen szektorelemzés készül, és az alsóház a minap megszavazta, hogy a kormánynak a parlament elé kell terjesztenie ezeket az elemzéseket.
Hosszas vita után a képviselők végül egy erősen rövidített kivonatot kaptak kézhez, és azóta kiderült az is, hogy valójában nem készült 57 külön gazdasági szektorelemzés.
A kormány állásfoglalása szerint "félreértésen" alapult az 57 szektorelemzés parlamenti beterjesztését célzó alsóházi határozat.
Üzleti szervezetek ugyanakkor készítettek elemzéseket a Brexit-folyamatból eredő gazdasági kockázatokról.
A fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minap Londonban ismertetett éves országjelentése például azt állapította meg, hogy ha a brit kormány az EU-tagság megszűnésének várható időpontjáig, 2019 márciusáig nem jut szabadkereskedelmi megállapodásra az EU-val, és emiatt az unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere lép érvénybe - amely vámjellegű és egyéb akadályok megjelenésével járna a kétoldalú kereskedelemben -, az a brit gazdaság növekedési ütemét már abban az évben 1,5 százalékponttal lassítaná az alapeseti prognózishoz képest.
Ez akár recessziót is jelenthet, mivel a távlati előrejelzések 2019-re egyöntetűen 1,5 százaléknál lassabb növekedést valószínűsítenek a brit gazdaságban.
A minap beterjesztett új költségvetési tervezetben a brit kormány is mindössze 1,3 százalékos növekedést valószínűsített 2019-ben, az idei évre szóló növekedési prognózist pedig meredeken, 2 százalékról 1,5 százalékra rontotta.
A Resolution Foundation nevű, elsősorban a kis- és közepes jövedelmű fogyasztók életszínvonal-folyamatainak kutatására szakosodott független londoni gazdaságelemző intézet a költségvetési prognózisokra reagáló új tanulmányában közölte: az egyre gyengébb növekedési előrejelzésekből levezetett modellszámításai azt mutatják, hogy az egy-egy brit alkalmazottra jutó elkölthető éves jövedelmi hányad 2022 elején 540 fonttal (190 ezer forinttal) lesz kevesebb annál, amennyi a korábbi növekedési prognózisok alapján abban az évben lehetett volna.
