A magyar művészetre gyakorolt keleti hatásokról tanácskoznak a Műcsarnokban
Keleti hatások és motívumok a magyar művészetben címmel kezdődött kétnapos konferencia hétfőn a Műcsarnokban, Budapesten. A tanácskozáson Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke hangsúlyozta: a Nyugat dominanciája ma egyelőre még egyértelmű, de nem szabad elfelejtkezni a régi nagy keleti civilizációknak az európai kultúrára tett, ma is érzékelhető hatásairól.
A keleti hatás máig jelen van a magyar kultúra különböző területein, legerősebben a népművészetben és talán a néplélek kettőségében is - mondta Vashegyi György, aki kiemelte azt is: miközben a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik, a magyar népzene legősibb rétegei törökös eredetűek.
A konferencia a török mellett a japán, kínai, nepáli, iráni, arab és indiai hatásokkal is foglalkozik a festészet, építészet, grafika, színházművészet, irodalom és komolyzene területén. Több előadás fogja érinteni azt is, hogy miként hatottak a keleti művészetek az egyes nyugati művészeti ágakra - fűzte hozzá.
Az elmúlt ezer évben a magyarság kultúrája, genetikai és etnikai összetétele is alapvetően átalakult. Az egyes keleti elemek azonban a folytonos változás keretein belül is tovább éltek és hatottak, megtermékenyítve sok nagy művészünk munkásságát, köztük a zene területén Kodály Zoltánét és Bartók Béláét - hangsúlyozta az MMA elnöke.
Sipos János népzenekutató rámutatott: Magyarország politikai, kulturális és katonai értelemben is a nyugati civilizáció keleti határterületén terül el, a magyarok minden kritikus helyzetben a Nyugatot választották.
Ugyanakkor a magyarságot sajátos keleti nomád múltja mellett kulturálisan számos más szál is Kelethez köti. A középkori Magyarországra folyamatosan és nagy számban érkeztek keleti népek, köztük böszörmények, jászok, kunok és besenyők is. A 19. század végéig élt a magyarokban a hit, hogy Attila hun fejedelem örökösei - tette hozzá.
Az MMA Művészetelméleti Tagozata által rendezett konferencián hétfőn előad mások mellett a magyar őstörténet és a régészet kérdéseiről Türk Attila, a Nagykunság népi díszítőművészetében fellelhető keleti elemekről Bartha Júlia, a folklór szövegekben megfigyelhető török és magyar párhuzamokról Csáki Éva. Az érdeklődők előadást hallhatnak a kortárs magyar nemez művészet keleti hatásairól Vidák Istvántól, a magyar komolyzene keleti hatásairól pedig Gombos László fog beszélni.
Kedden a képzőművészet, a színház, az építészet, az irodalom és iparművészet lesz a tanácskozás fő témája. Szalay Lajos grafikáinak japán hatásairól Futó Tamás ad elő, Dénes Mirjam előadásának témája a japonizmus megjelenése lesz a magyar színházművészetben. Medgyaszay István építészetének keleti hatásairól Potzner Ferenc fog beszélni, ugyanezt a témát Makovecz Imre életművével kapcsolatban Csernyus Lőrincz fogja vizsgálni.
