Jakab: az ötszáz évvel ezelőttihez hasonló kihívásokkal néz szembe Európa
Európának ma is szüksége van megújulásra, lelki és politikai értelemben egyaránt - vont párhuzamot az ötszáz éve indult reformáció korával Jakab István (Fidesz), a parlament alelnöke az Országgyűlés felsőházi termében tartott csütörtöki emlékülésen.
Ötszáz évvel ezelőtt a reformáció volt a válasz egy kétségek között hányódó, meghasonlott és utat tévesztett Európa számára. Ötszáz éve a reformáció jelölte ki nekünk, magyaroknak is a megmaradás ösvényét - fogalmazott. Hangsúlyozta: Magyarország "ma is identitásbeli, kulturális, demográfiai, gazdasági, társadalmi és politikai kihívásokkal küzd".
Azt mondta, hogy a Luther Márton által meghirdetett, "bűnbánatban fogant és az anyanyelvben kiteljesedett erkölcsi forradalom megújította Európát, a magyarságot, és reformok sorozatát eredményezte az élet minden területén", de hatása messze túlnyúlt a teológia területén.
A reformáció nem pusztán a 16. század emléke, a reformáció közös örökség mindannyiunknak, amelynek nélkülözhetetlen eleme a megújulás - fogalmazott az Országgyűlés alelnöke. Történelmi felelősségünk a múlt ismeretében önvizsgálatot végezni, hogy van-e bennünk annyi erő, amennyit a következő ötszáz év megkövetel. A reformáció erkölcsi forradalma reményt és esélyt jelent arra, "hogy képesek vagyunk megtartani anyanyelvünket, oltalmat és védelmet nyújtani minden magyar ember számára" és hitünket megtartva, hagyományainkat és kultúránkat ápolva alázattal szolgáljuk nemzetünket - fogalmazott.
Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa köszöntőjében kiemelte: a protestantizmus nem elhatárolódás, végképp nem örökös szembenállás, hanem olyan életforma, gondolkodásmód és attitűd, amely nyitottan, felszabadultan éli meg az ajándékba kapott életet. A protestantizmus lényege szerint nem tiltakozik valami ellen, hanem tanúskodik valamiről, valaminek az érdekében - mondta.
A miniszteri biztos úgy fogalmazott: "a reformáció által újra megmutatott és homloktérbe helyezett értékekre büszkék vagyunk, és hitvalló őseink nyomán ezekre az értékekre alapozva szeretnénk meghozni a jelen döntéseit és építeni a jövőt embertársunkért, népünkért, egyházunkért".
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke arról beszélt, hogy az egyház reformációja a lélek, az ember reformációjával kezdődött. Luther Márton reformációjának társadalmi, politikai okait nem lehet és nem is szabad tagadni, a reformáció elindítója mégis a szentírás fölé hajló, Istent kereső és Isten szavát meghalló Ágoston-rendi szerzetes volt.
Kitért arra, hogy hasonló lelkület működött a három református erdélyi fejedelemben: Bocskai Istvánban, Bethlen Gáborban és I. Rákóczi Györgyben is. Számukra a nyomda, az ének, az iskola és az anyanyelvűség mind csak eszköz volt. Egyetlen céljuk az ige hirdetése, szívekbe ültetése és az életek megváltoztatása volt.
Úgy védték a hazát, úgy gondolkodtak nemzetstratégiáról, hogy egyetlen pillanatra sem tévesztették szem elől az evangéliumot - tette hozzá a református püspök.
