Brit külügyminiszter: nem tarthat tovább két évnél az átmeneti időszak
"Egyetlen másodperccel sem" tarthat két évnél tovább a brit EU-tagság megszűnése utáni átmenet - jelentette ki Boris Johnson külügyminiszter a The Sun című brit lapnak adott, szombaton megjelent nyilatkozatában, egy nappal a kormányzó Konzervatív Párt kongresszusa előtt.
Theresa May miniszterelnök múlt heti firenzei beszédében, amelyben a Brexit utáni időszakra szóló kormányzati elképzeléseket ismertette, közölte: a brit EU-tagság 2019 márciusára várható megszűnése után "hozzávetőleg két évig tartó" átmeneti időszakot tart indokoltnak, annak érdekében, hogy zökkenőmentesen lehessen meghonosítani az új kapcsolatrendszert megalapozó feltételrendszer elemeit.
Boris Johnson külügyminiszter azonban a The Sun című konzervatív, élesen EU-ellenes irányvonalú brit tömeglapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az átmeneti időszak "legfeljebb" két évig tarthat, "és egy másodperccel sem tovább".
Johnson - aki a Brexit-párti tábor frontembere volt a brit EU-tagságról tartott, a kilépést pártolók szűk győzelmével végződött júniusi népszavazás kampányában - a kormányzó Konzervatív Párt vasárnap kezdődő éves kongresszusa elé időzített interjúban leszögezte azt is, hogy Londonnak az átmeneti időszakban el kell utasítania bármilyen új EU-jogszabály átvételét, vagy az Európai Unió Bírósága által hozott bármiféle új végzés érvényesítését.
A külügyminiszter szerint Nagy-Britanniának az átmeneti időszak lejárta után nem szabad fizetnie azért, hogy megőrizze hozzáférését az EU egységes belső piacához, és azt sem szabad vállalnia, hogy e folytatódó hozzáférés fejében továbbra is érvényesíti az uniós szabályokat.
Johnson már Theresa May firenzei beszéde előtt is komoly belpolitikai vihart kavart, ellentéteket szítva a kormányon belül is, amikor a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap által közölt cikkében megismételte azt a régóta hevesen vitatott állítását, hogy Nagy-Britannia heti 350 millió fontot (125 milliárd forintot) takaríthat meg a Brexittel.
Az EU-tagságról tartott népszavazás kampányában a Johnson által vezetett Brexit-tábor egyik központi érve volt, hogy Nagy-Britanniának heti 350 millió fontjába kerül az EU-tagság. Ez az állítás azonban már akkor támadások kereszttüzébe került.
Johnson cikkének megjelentése után a brit statisztikai hivatal független felügyeleti hatóságának vezetője nyílt levélben nevezte "hivatalos statisztikai adatokkal elkövetett visszaélésnek" a brit EU-tagság heti 350 millió fontos költségéről szóló állítás felelevenítését. Amber Rudd brit belügyminiszter pedig a BBC televíziónak nyilatkozva azzal vádolta Johnsont, hogy "a hátsó ülésről próbál vezetni".
Brit sajtóértékelések szerint Johnson saját miniszterelnöki ambícióhoz igyekszik előkészíteni a belpolitikai terepet, de a külügyminiszter ezt rendre cáfolja.
