Felmondott ügyvédeinek az Ukrajnából elmenekült Viktor Janukovics volt elnök
Felmondott ügyvédeinek Viktor Janukovics - jelentették be az Oroszországba menekült volt ukrán államfő védői csütörtökön Kijevben.
Vitalij Szergyuk és Ihor Fedorenko elmondta, hogy védencük kérésére kiszállnak a volt elnök ellen hazaárulás vádjával Kijevben indított bírósági eljárásból.
Az ügyvédek szavai szerint Janukovics azután döntött így, hogy állításuk szerint az eljárást folytató kijevi bíróság "nem hajlandó Janukovicsot és újabb tanúkat" bevonni a perbe.
A Janukovics oldalán állítólag tanúskodni kívánó személyek kizárása az eljárásból az ügyvédek véleménye szerint jogellenes döntés volt.
A bíróság a múlt héten viszont arról számolt be, hogy Janukovics még videokonferencia útján sem volt hajlandó részt venni az ellene folyó perben, ezért kénytelenek voltak elnapolni a tárgyalást.
Az ügyvédek nem zárták ki, hogy ezután Janukovicsnak az ukrán állam jelöl ki majd ingyenes védőt.
Jurij Lucenko ukrán főügyész tavaly november végén gyanúsította meg Janukovicsot hazaárulással. A volt ukrán elnöknek akkor olvasta fel a főügyészségi határozatot, amikor Janukovics a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu egyik bírósági tárgyalóterméből videokonferencia útján tanúvallomást tett a 2014-es kijevi megmozdulások résztvevőinek megölésével vádolt rohamrendőrök perében.
A főügyész által ismertetett vádak szerint Janukovics Oroszországban tartózkodva elárulta a hazáját, megsértette az ukrán alkotmányt, együttműködött Moszkvával Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértésében, határainak megváltoztatásában, írásos nyilatkozatban kérte továbbá Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vesse be az orosz hadsereget Ukrajna területén.
Kijev idén januárban hivatalos levelet kapott az ENSZ-től, amelyben a világszervezet megerősíti annak a dokumentumnak a valódiságát, amelyben a leváltott ukrán államfő írásban kérte az orosz hadsereg beavatkozását Ukrajnában. A levélhez csatolva elküldték Kijevnek Janukovics 2014. március 1-jei nyilatkozatának lefényképezett másolatát, amelyben a volt államfő Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába.
Janukovicsot a parlament 2014. február 22-én menesztette hivatalából, az államfő akkor már menekülőben volt Oroszország felé. A döntés előzményeként a rendfenntartók éles töltényekkel lőttek a tüntetőkre, aminek következtében több mint százan veszítették életüket. A 450 tagú törvényhozás az elnök leváltásáról szóló határozatot fölényes többséggel, 328 támogató szavazattal fogadta el. A Majdanon történteket elítélve Janukovics parlamenti híveinek többsége is támogatta az államfő menesztését.
Oroszország 2014. február végén, március elején fokozatosan egyre nagyobb katonai erőket vezényelt a Krímbe. Azonosító jelzést nem viselő, oroszul beszélő különleges alakulatok szállták meg a szimferopoli parlament épületét, ahol jelenlétükben a képviselők Moszkva-barát vezetést választottak a korábbi helyett. A félsziget Oroszországhoz tartozásáról március 18-án írták alá a megállapodást a moszkvai Kremlben. Harmadnapra az orosz törvényhozás mindkét háza jóváhagyta a dokumentumot. Oroszország arra hivatkozva kebelezte be önkényesen a félszigetet, hogy az ott - Kijev és világ országainak többsége szerint törvényellenesen és szabálytalanul - megrendezett népszavazáson állítólag a krímiek többsége a csatlakozásra szavazott. Az év tavaszán Ukrajna keleti részén is - orosz támogatással - az Ukrajnától való elszakadást követelő zavargások kezdődtek.
