Egyelőre nem látni, hogyan oldható meg a helyzet
N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint egyelőre nem látni, milyen lesz a kihátrálás a katari feszültségből, és az is kérdés, hogy a térség olajmonarchiáit tömörítő együttműködési tanács túléli-e a válságot, s ha igen, milyen engedményekkel.
Pénteken ultimátumot intéztek Katarhoz azok az arab országok, amelyek megszakították vele a kapcsolataikat: azt követelik Dohától a többi közt, hogy mérsékelje diplomáciai kapcsolatait Iránnal, zárja be az al-Dzsazíra televíziót, és haladéktalanul szüntesse meg a török katonai jelenlétet az országban, vessen véget továbbá a terrorista csoportok támogatásának. Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Katar és Bahrein 13 követelésből álló listát állított össze, amelyet az Öböl menti válságban közvetítő Kuvait továbbított Katarnak.
N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia világgazdasági intézetének tudományos főmunkatársa vasárnap az M1 aktuális csatorna műsorában felidézte: 2014-ben hasonló pontokkal már "lejátszották ezt". Akkor viszont csak a feszültségig, a nagykövetek visszahívásáig jutottak, török katonai jelenlét nem volt Katarban. Katarnak ez "óriási feszültség", mindenki közvetíteni akar - mondta a szakértő, aki szerint a helyzet rendezésében sok múlik a közvetítőkön.
Ugyanakkor kitért arra is: sokan arra figyelmeztetnek, hogy a katari feszültség egy "nagyobb képbe illeszkedik bele", amelynek része lehet egy Iránnal szembeni fellépés is. Több amerikai politikus kifejezte aggodalmát, hogy országukat egy újabb közel-keleti háborúba ránthatják bele. N. Rózsa Erzsébet ugyanakkor jelezte: az Egyesült Államoknak komoly érdekei vannak Katarban is.
