OGY - Krónika 8. (előadó-művészeti törvény, kábítószer, szocális tárgyú törvények)
A kábítószerekre vonatkozó szigorítások és szociális tárgyú törvények általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön.
Szerb szószóló: a nemzetiségi színházak támogatásra szorulnak
Alexov Lyubomir szerb nemzetiségi szószóló azt mondta: az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló törvénynek is célja a hazai nemzetiségek nyelvén születő alkotások segítése. Szinte valamennyi hazai nemzetiség folytat előadó-művészeti tevékenységet, néhány azonban csak magyar nyelven játszik.
Fontosnak nevezte, hogy gondoskodjanak ezen színházak utánpótlásáról vagy az évenkénti nemzetiségi színházi fesztivál újraélesztéséről.
Előre kiszámítható költségvetési finanszírozást sürgetett ezen színházaknak, de szólt egy budapesti nemzetiségi színház szükségességéről is.
A jogszabály-módosításról azt mondta: az kizárólag a vezetőválasztás újraszabályozásával foglalkozik, a nemzetiségek számára érdemi változást nem hoz.
Felszólalását azzal zárta: megoldást kellene keresni a nemzetiségi színházak biztonságos és professzionális működésére.
MSZP: a romáknak nincs lehetőségük saját kulturális intézmény létrehozására
Teleki László (MSZP) szélesebb egyeztetést tartott szükségesnek a módosítással kapcsolatban. Kijelentette: fontos lenne a roma előadóművészek kategóriába sorolása, a művészeti egyesületek mellett.
A többség és a kisebbség között a kultúrával lehet a leginkább hidat építeni, ugyanakkor azt mondta: kevés lehetőséget kaptak kulturális intézmények kialakítására.
Kormány: szükség van a törvényi szabályozás kereteire
Hoppál Péter kulturális államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, a szocialista Kunhalmi Ágnes csak a "házi feladatot teljesítette", felolvasta az oda nem tartozó lózungokat. Teljes felkészületlenségről árulkodott, amikor a képviselő arról beszélt, hogy az alternatív színházak a tönk szélére kerülnek - tette hozzá.
Abban mindenki egyetérthet, hogy keretekre szükség van és a törvényi szabályozás keretei szükségesek a működéshez - fogalmazott. A független Szabó Szabolcscsal egyetértve azt mondta, valóban nincs olyan szabályozás, ami mindenkinek tetszeni fog. A kormányzat meg szeretné tartani azokat a kereteket, amelyek szerint az előadó-művészeti szervezetek igazgatói székét nyílt pályázaton lehet elnyerni - mondta.
A roma színjátszás és a roma művészeti intézmények lehetőségeinek bővítésére már történtek kormányzati intézkedések - közölte az államtitkár.
Bővül a legszigorúbban ellenőrzött kábítószerek köre
Ezt követően a parlament a New York-i Egységes Kábítószer Egyezmény módosításának kihirdetését vitatta meg. Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emmi államtitkára azt mondta, hogy egy új hatóanyag, az acetil-fentanil került a legszigorúbban ellenőrzöttek körébe, a parlamentnek pedig arról kell döntenie, hogy a jogrendbe ülteti-e a szerződésnek ezt az új elemét.
Fidesz: az acetil-fentanil orvosi használatát sem engedélyezték
Szabolcs Attila, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy az 1961-es egyezménnyel egységesítették a korábbi nemzetközi kábítószer-egyezmények előírásait. Az egyezmény arra is garanciát jelentett, hogy a gyógyszeriparban előállított gyógyszerek ne kerüljenek illegális forgalomba - hívta fel a figyelmet.
A mostani javaslat elfogadásával Magyarország ahhoz járul hozzá, hogy az acetil-fentanil a legszigorúbban ellenőrzött kategóriába kerüljön - hangsúlyozta. A szer olyan fájdalomcsillapító, amely 15-ször erősebb a morfinnál, és soha nem engedélyezték orvosi használatát. A vegyület eddig több száz embert ölt meg világszerte - mondta.
A Jobbik támogatja a javaslatot
Farkas Gergely (Jobbik) azt mondta, frakciójuk is támogatja a javaslatot, mert fontosnak tartják, hogy az acetil-fentanil is a szigorúbban ellenőrzött anyagok listájára kerüljön. A képviselő a kábítószerhelyzet általános problémáira áttérve bírálta a kormányzat drogellenes politikáját is.
Ezt követően Lezsák Sándor levezető elnök az általános vitát lezárta.
Szociális jellegű törvények módosítása
Kormány: a minőségfejlesztés indokolja a módosításokat
A minőség fejlesztésével indokolta a jogszabályok módosítását Czibere Károly szociális államtitkár, aki jelezte: egyszerűsítik az állami finanszírozásra jogosultság szabályozását és megkönnyítik a hozzáférést a támogatásokhoz.
Az idősellátásban célként jelölte meg, hogy a területi különbségek mérséklődjenek és javuljanak a hozzáférési esélyek.
A hajléktalanokat érintő változások egyik legfontosabbjaként jelölte meg az úgynevezett vörös kód bevezetését, amelyet kritikus időjárási helyzetben kell alkalmazniuk az ellátóknak. Az élet védelme a legfontosabb, ezért egy meghatározott protokoll szerint fel kell készülni minden rászoruló befogadására - magyarázta az államtitkár. Ha az elhelyezés nem oldható meg a hajléktalan-ellátáson belül, akkor más típusú bentlakásos intézményt is megnyitnak.
Czibere Károly hangsúlyos elemnek nevezte a gyermekvédelmi intézmények vezetőire vonatkozó képzések átalakítását, amely 2018. januárjától kétszintű lesz.
Jelezte azt is, hogy a családok átmeneti otthonában élők kilépését szeretnék ösztönözni, és a továbbiakban lehetőség nyílik külső helyek létrehozására is.
A gyermekbántalmazási esetekre hivatkozva elmondta, hogy új, egységes protokollt fognak alkalmazni a gyermekvédelmi intézmények, a gyámnak és jogi képviselőnek pedig négyszemközti kapcsolattartási lehetőséget adnak a gyermekeknek.
Beszámolt arról is, hogy a bíróságoknak kötelező lesz mérlegelni a foglalkozástól eltiltást azoknál, akik kiskorúak sérelmére követettek el bűncselekményt.
