Az OTP 190 forint osztalékot fizet a részvényeseknek
Az OTP Bank részvényenként 190 forint osztalékot fizet a részvényeseknek a hitelintézet 2016-os teljesítménye alapján a szerdai éves rendes közgyűlés döntése értelmében.
Az OTP Bank Nyrt. igazgatósága 53,2 milliárd forint osztalék kifizetésére tett javaslatot a közgyűlésnek, az összegből 190 forintnál nagyobb, várhatóan 193 forint tényleges kifizetés jut majd egy részvényre, mivel a bank a saját részvényekre nem fizet osztalékot.
A bankcsoport konszolidált mérlegfőösszege a nemzetközi számviteli szabványok (IFRS) szerint 2016 végére 5 százalékkal, 11 307 milliárd forintra nőtt. A konszolidált adózás utáni nyereség tavaly 202,4 milliárd forint lett.
Csányi Sándor, az OTP bankcsoport elnök-vezérigazgatója a közgyűlésen elmondta: fennállásának harmadik legjobb eredményét érte el az OTP 2016-ban, a 202 milliárd forint adózás utáni nyereség kiemelkedő, a következő években is remélhetőleg hasonlóan jó eredményt ér majd el a bank.
Az elnök-vezérigazgató rámutatott: az OTP likviditási helyzete több mint optimális, a nettó likviditás 8,1 milliárd euró, ebben a mutatóban már nem kellene előrébb lépni, mert már most is nehéz menedzselni a jelenlegi kamatszintek mellett, hogy ez az állomány ne termeljen veszteséget a banknak.
Kiemelte: a bank likviditási helyzetét, tőkehelyzetét, céltartalékolását, profitabilitását tekintve nem hiszi, "hogy van ma biztonságosabb bank a világon, mint az OTP".
Csányi Sándor kifejtette: a nettó hitel/betét arány tavaly 66,5 százalék volt csoportszinten, ennek optimális szintje 80-90 százalék körül lenne. Hozzátette: nem szeretné, ha csoportszinten 100 százalék feletti hitel/betét arányt érnének el.
Kiemelte: a hitelállomány csoportszinten 6 százalékkal nőtt, és 3 százalékkal bővült az AXA magyarországi üzletágának átvétele nélkül, míg Magyarországon összesen 12 százalékos volt a növekedés, az AXA nélkül pedig 5 százalékos volt.
Az OTP elnök-vezérigazgatója beszélt arról is, hogy a magas bankadó rontja a versenyképességet. Kifejtette: annak ellenére, hogy a bankadó az elmúlt években jelentősen csökkent, nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon magas, hiszen például Ausztriában a bankadó a mérlegfőösszegnek már csak 2,4 százaléka (korábban 9 százalék volt).
Csányi Sándor a leánybankokkal kapcsolatban rámutatott: tavaly az orosz és az ukrán leánybank több évi veszteséges működés után már nyereségesen működött, együttesen mintegy 25 milliárd forintos eredményt értek el.
Hozzátette, hogy az orosz leánybank a harmadik legjobb eredményét érte el, az orosz eredmény fenntartható, a bank önfinanszírozó lett, a hitelminőség-romlás fele volt a 2015-ös mértéknek, sikerült stabilizálni az orosz bank helyzetét.
Elmondta azt is, hogy napjainkban zajlik az OTP orosz online bankjának, a Touch Banknak a kiépítése, hamarosan indul az ezzel kapcsolatos marketing. Megjegyezte: fontos, hogy olyan tudásra tesz szert ezzel kapcsolatban az OTP Bank, amivel más országokban is bevezethető majd hasonló szolgáltatás, olyan országokban is beléphet a bankpiacra az OTP, ahol bankfiókokkal nincs jelen.
Csányi Sándor kifejtette: a szigorodó banki szabályozás következtében az európai bankszektorban erősödik a konszolidáció. A horvát Splitska Banka felvásárlásával kapcsolatban jelezte: 2006-2007-ben már szerette volna megvásárolni a pénzintézetet az OTP, de végül a Societe Generale vette meg, tavaly év végén viszont az OTP vásárolta meg, és az idén április végéig minden engedélyt megkaphat a bank a felvásárlással kapcsolatban.
A 2017-es célokról a bank elnök-vezérigazgatója elmondta: a 15 százalékos tőkearányos nyereség mutatóval kapcsolatos célkitűzés továbbra is érvényben marad 12,5 százalékos elsődleges tőkemegfelelést feltételezve.
Hozzáfűzte: a magyar és a szlovák bankadó 15,4 milliárd forint adózás utáni negatív hatásán túl más érdemi korrekciós tétellel már nem számol a bank vezetése. A teljesítő hitelállományok növekedési üteme - az akvizíciók hatása nélkül - várhatóan tovább gyorsul, de egyszámjegyű marad. A nettó kamatmarzs csökkenése lassuló ütemben, de várhatóan tovább folytatódik, nagyságrendileg 15-20 bázisponttal. Az összes kockázati költség valószínűleg tovább csökken, a működési költségek pedig 3-4 százalékkal nőhetnek.
Csányi Sándor kiemelte: a 2017-es eredmény után fizetendő osztalék az előző évihez képest 15 százalékkal lehet magasabb.
A bank közgyűlése utáni sajtótájékoztatón Csányi Sándor kérdésre elmondta: a végrehajtási törvény módosítása nem kedvező a bankszektor számára, megnehezíti a jelzáloglevelek kibocsátását. Az is kockázatot visz a rendszerbe, hogy az alacsony ingatlanforgalommal rendelkező településeken a módosítás a hitelezés visszafogására késztetheti a bankokat.
