A tavalyihoz hasonló vagy kicsit magasabb forgalomra számítanak az édességgyártók húsvétkor
A Magyar Édességgyártók Szövetsége a minőségi termékek részesedésének növekedése mellett a tavalyihoz hasonló vagy azt kissé meghaladó húsvéti forgalomra számít - mondta Sánta Sándor, a szövetség elnöke sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.
Tavaly 768 tonna szezonális édességet vásároltak a húsvéti időszakban a magyarok 3,6 milliárd forint értékben, ez mennyiségben 10 százalékos, értékben 7 százalékos csökkenés az előző évhez képest - tette hozzá. Az értékesítés csökkenése évek óta jellemzi a piacot, miközben a fogyasztás a minőségi édességek felé tolódott el, inkább kevesebb, de drágább édességet választanak a magyarok.
A teljes éves magyar édességpiac forgalma tavaly 200 milliárd forint volt, idén ezt valamivel meghaladó összegre számítanak a szövetség tagvállalatai - mondta.
Az édességgyártók a húsvéti időszak - értékesítésben számolva - három hónapját tartják a legfontosabb szezonnak. A figurás csokoládéból ugyanis ilyenkor fogy a legtöbb, a karácsonyi 650 tonnánál mintegy 20 százalékkal többet adtak el tavaly.
Ismertetése szerint a legkedveltebb figura három éve a csokinyúl. A szezonális édességek teljes - forintban mért - forgalmából a csokoládétojás piaci részesedése 39 százalék, a csokoládényúl pedig 41 százalék maradt. Ezt követően, szintén érték alapján, tavaly a hagyományos és a speciális húsvéti csomag volt a legnépszerűbb, együttesen 10 százalékos aránnyal. Az egyéb csokoládéfigurák - kacsa, bárány és csibe - aránya 8 százalékot ért el a múlt évben, csakúgy, mint tavalyelőtt. A játékot is tartalmazó ajándékcsomagoknak 2 százalékos volt a részesedése a 2016-os szezonban - sorolta.
Sánta Sándor elmondta: a húsvéti édességek teljes, értékben mért forgalmából a hipermarketek változatlanul 49 százalékkal részesedtek a legutóbbi húsvéti időszakban. A diszkontok mutatója 24 százalékról 23-ra csökkent, míg a lánchoz tartozó üzleteké 24-ről 25 százalékra nőtt. Az önálló boltok stabilan 3 százalékon állnak.
Az elnök elmondta: hosszú évek munkájának eredménye, hogy a bevonómasszából készült csokoládék lassan kikopnak a kereskedelemből. A valódi csokoládéból készült figurák értékbeli részesedése 2006-ban még alig haladta meg az 50 százalékot, jelenleg viszont már 93 százalékos a részesedésük. Tavaly látványos volt a speciális igényeket kielégítő édességválaszték bővülése, ami idén folytatódik, a glutén-, cukor-, laktózmentes édességek és paleo nyuszik is találhatók a választékban.
Magyarországon átlagosan fejenként 3,2 kilogramm édességet fogyasztanak évente, ami alacsonynak számít a 10 kilogramm körüli nyugat-európai átlaghoz képest.
Elmondta: tavaly több európai uniós tagországgal együtt Magyarország is aláírt egy úgynevezett cukorcsökkentési keretmegállapodást, 2020-ig 10 százalékkal csökkenti az élelmiszeripari termékek hozzáadott cukortartalmát. Az édességgyártók, az Élelmiszerforgalmazók Országos Szövetségével közösen, önkéntes vállalásokkal már elkezdték a csökkentést.
Kitért arra is, hogy a szövetséget 25 éve alapította 12 tagvállalat, jelenleg 25 tagjuk van, termelésük a belföldi piac több mint 85 százalékát adja.
