Varga: teljesültek a 2016-os pénzügypolitikai célok
Az Európai Bizottság elkészítette az uniós tagországok pénzügypolitikájának értékelését, amely szerint 2016-ban a magyar eredményszemléletű hiány a GDP 1,7 százaléka volt, az államadósság pedig tovább csökkent, és 2016 végén a GDP 74,1 százalékát tette ki; az adatok egybeesnek a gazdasági tárca várakozásaival - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken, Budapesten sajtótájékoztatón.
Hozzátette, a pénzforgalmi szemléletű hiány 2016-ban a GDP 2,4 százalék lett.
Kiemelte, hogy az újraelosztás mértéke csökkent, az állam takarékosan működött, ami jó a piaci szereplőknek és az adófizetőknek is. Egyre kisebbek a kiadások, amelyeket tavaly is sikerült csökkenteni, a tárcák kevesebbet költöttek, mint amennyit a parlament lehetővé tett számukra.
Ehhez növekvő bevétel társult, a foglalkoztatás, a munkahelyek bővülésének köszönhetően a járulékbevételek 0,6 százalékkal, a jövedelmi adóbevételek pedig 0,5 százalékkal emelkedtek 2016-ban, ami könnyítette az államháztartás helyzetét. Az egyenleget a növekedési adóhitelből és a földárverésből származó bevételek is javították - ismertette a miniszter.
A magyar eredményszeléletű hiány megfelel az uniós átlagnak, amely szintén 1,7 százalék volt. Az uniós átlag felett volt a hiány például Romániában (3,6 százalék), Spanyolországban (3,5 százalék), Franciaországban és Lengyelországban (2,9 százalék).
Hangsúlyozta, a fenntartható egyensúly 2017-ben is megmarad. A tavaly elfogadott hatéves bérnövelési és adócsökkentési megállapodás hatása már idén érvényesül. Felidézte: a társasági adó mértékét jelentősen, 19, illetve 10 százalékról 9 százalékra csökkentették, a munkáltatói járulékot pedig 27-ről 22 százalékra mérsékelték, ami szintén jelentősen csökkenti a vállalkozások közterheit. Emelkedik a minimálbér, illetve a garantált bérminimum összege is idén 15, illetve 25 százalékkal, jövőre pedig 8, illetve 12 százalékkal.
Mindez azt mutatja, a magyar államháztartás, gazdaság továbbra is jó pályán van, a gazdasági célok teljesültek, és várakozásaik szerint ez 2017-ben sem lesz másképp - mondta a miniszter.
Banai Péter Benő, az NGM államháztartásért felelős államtitkára ugyancsak hangsúlyozta: a kedvező adatok azt üzenik, hogy a magyar költségvetés, államháztartás stabilitása a következő években is fennmaradhat, Magyarország gazdasága stabil, biztonságban vannak a reálgazdasági és pénzpiaci befektetések.
Az állam kedvező finanszírozási pozíciója abban is tükröződik, hogy az úgynevezett elsődleges - a kamatkiadások nélkül számított - egyenleg 2016-ban a GDP 1,5 százalékát tette ki. Kamatkiadásokra, az államadósság finanszírozására a GDP 3,2 százalékát költötték, néhány évvel ezelőtt ez bőven 4 százalék fölött volt GDP-arányosan - emlékeztetett.
A múltbéli adatok erősítik a szaktárca azon várakozását, hogy a jövőben is alacsony lehet az állam finanszírozási költsége és a kamatkiadások, a jövőben is teljesül a hiánycélt és mérséklődik az államadósság. A kormány az EU-nak pénteken kiküldött hivatalos számokban megerősítette 2017-re a 2,4 százalékos hiánycélt, továbbá azt, hogy a GDP-arányos államadósság a tavalyi 74,1 százalékról 2017 végére 72 százalékra mérséklődhet - ismertette az államtitkár.
Varga Mihály kérdésekre válaszolva kifejtette: indokolatlannak tartja a novemberi nyugdíjkorrekció előrehozatalát, szerinte az első fél év után lehet erről döntést hozni, akkor lehet az inflációs adatokat értékelni. Hangsúlyozta, a nyugdíjasokat nem éri veszteség, novemberben kamatos kamattal fizetik ki az esetleges különbözetet. Megjegyezte, az elmúlt években ellentétes irányú hatás volt, a tényleges infláció alatta maradt a tervezettnek, aminek a nyugdíjasok a nyertesei voltak.
Arra az újságírói felvetésre, hogy az MNB szerint expanzívabbnak kellene lennie a költségvetésnek, a miniszter felidézte: 2016-ban az elfogadott költségvetéshez képest 1000 milliárd forinttal nagyobb volt a kiadás úgy, hogy ez nem veszélyeztette az államháztartás egyensúlyát, az államháztartási hiányt. A miniszter szerint "se nem laza, se nem feszes" fiskális politikát folytatnak, éppen megfelel annak a pénzügypolitikai célnak, amit a kormány kijelölt. A parlament által elfogadott költségvetési törvény megfelelő keretet ad ahhoz, hogy a 4 százalék feletti növekedés teljesüljön - mondta.
A reklámadóról a parlamenthez beterjesztett törvényjavaslatról a miniszter kifejtette: a szakma jól fog járni, hiszen 20 milliárd forintot fizetnek vissza a vállalkozásoknak, a legnagyobb nyertes az RTL, 4 milliárd forintot kap vissza. Megerősítette, hogy nem tervezik új adó bevezetését.
Ugyancsak kérdésre elmondta azt is, zajlanak az egyeztetések a Belügyminisztériummal, önkormányzati érdekképviseletekkel arról, hogy milyen keretek között lehet egy önkormányzati béremelést megvalósítani. Hozzátette, az állami és az önkormányzati szektor fizetéseinek minimális különbséget tartalmaznia kell, "egy kormányhivatal alkalmazottja egy picit keressen jobban, mint egy önkormányzati dolgozó" - mondta.
