Ciszjordánia egy részének annektálását sürgette egy izraeli miniszter
Keményen bírálta Avigdor Liberman izraeli védelmi minisztert mérsékelt politikája miatt Uri Ariel, a ciszjordániai zsidó telepeseket támogató jobboldali Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt politikusa, Izrael mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere, s követelte tőle az izraeli ellenőrzés alatt lévő ciszjordániai C-zóna bekebelezését.
"Azt mondom a védelmi miniszternek, ne azt magyarázza meg, hogy mások mit gondolnak, hanem azt mondja el, hogy ő mit gondol. És győzzön meg másokat arról, amit ő gondol"- mondta Uri Ariel a közszolgálati rádió kedd reggeli műsorában.
A mezőgazdasági miniszter bírálta Libermant hétfői kijelentése miatt, mely szerint az Egyesült Államok arra intette Izraelt, hogy a két ország közötti "azonnali válsághoz" vezetne, ha a zsidó állam kiterjesztené szuverenitását Ciszjordániára.
A kormánykoalícióban részt vevő Bájt Hajehudi párt a zsidó állam szuverenitásának kiterjesztését szeretné elérni az 1993-as oslói egyezmények alapján izraeli biztonsági és civil ellenőrzés alatt álló C-zónára Ciszjordániában.
"A C-zóna a miénk. Ami a miénk, azt elvesszük. Ott mintegy félmillió zsidó és mintegy hatvanezer arab él a kelet-jeruzsálemi lakónegyedeket leszámítva. Nincs itt semmi nagy gond. Ez egyszerűen a miénk. Az efféle megfélemlítésekkel, a nem is létező szellemek felidézésével nem tudtuk volna annektálni Jeruzsálemet és a Golán-fennsíkot sem. Azoktól próbálok tanulni, akik cselekedtek, és nem azoktól, akik állandóan félnek és másokat is félelembe kergetnek" - jelentette ki Uri Ariel.
Ezzel szemben a védelmi miniszter hétfőn leszögezte, hogy Izrael állam szuverenitásának kiterjesztése Ciszjordániára hatalmas pénzügyi terhet róna az országra, hiszen akkor ki kellene terjeszteni a palesztin lakosságra is az egészségügyi szolgáltatást és más juttatásokat. Liberman arra kérte a kormánykoalíciót, hogy "nagyon világosan tisztázza, nincs szándékában az állami szuverenitást kiterjeszteni".
Donald Trump amerikai elnök szakított a korábbi hagyományos washingtoni politikával, és nem állt ki egyértelműen amellett, hogy az izraeli-palesztin válságot csak a kétállami megoldás útján lehetne rendezni. Ehelyett úgy nyilatkozott, hogy bármilyen megoldást támogat, amely mindkét fél számára elfogadható. Ennek nyomán Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormányának keményvonalas tagjai egyre inkább azt kezdték szorgalmazni, hogy mondjanak le a palesztin államról szóló elképzelésekről, és inkább formálisan csatolják Izraelhez Ciszjordánia egy részét vagy akár teljes egészét.
Az úgynevezett kétállami megoldás értelmében Izrael Állam mellett az 1967-ben elfoglalt Gázai övezet és Ciszjordánia területén kellene létrejönnie a leendő palesztin államnak, fővárosának a palesztinok a szintén megszállt Kelet-Jeruzsálemet tennék meg.
A nemzetközi közösség Ciszjordániát megszállt területnek tekinti, nem ismeri el Izrael részeként, az ott épített zsidó telepeket pedig törvénytelennek tartja. Izraelt korábban Washington és Brüsszel is bírálta a telepek miatt, mert a telepépítések gyakorlatilag ellehetetlenítik a palesztin állam létrejöttét. Jeruzsálem visszautasítja a bírálatokat, és tagadja, hogy a telepek akadályoznák a békekötést.
