Auguszta napja van. | 2024.03.29

Tamás Sándor: a magyar közösség megfélemlítésére irányul a kézdivásárhelyi Wass Albert-ügy

2017-02-20 17:45:00

A magyar közösség megfélemlítésére irányuló kísérletnek tekinti Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke a Wass Albert utcanévre vonatkozó - de később visszavont - kézdivásárhelyi önkormányzati határozat miatt újraindított ügyészségi vizsgálatot.

    A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kovászna megyei szervezetének elnöki tisztségét is betöltő politikust a Krónika napilap idézte internetes oldalán hétfőn. A Kézdivásárhelyi városi bíróság csütörtökön jogerős végzésben hagyta jóvá a prefektus és az ügyészség arra vonatkozó kérését, hogy az ügyészség indítsa újra a bűnvádi eljárást az önkormányzat ellen. Tamás Sándor okafogyottnak tartotta az eljárást, hiszen - mint elmondta - amikor a prefektus jelezte, hogy jogi akadályok merültek fel az utcanévadás kapcsán, visszavonták a vonatkozó határozatot.
    "Érthetetlen ez a boszorkányüldözés. Ilyen alapon ellenem is indíthatnak bűnvádi eljárást, hiszen otthon Wass Albert-köteteket rejtegetek, sőt olvasok" - fogalmazott az önkormányzat elnöke. Tamás Sándor szerint az ügy csak arra jó, hogy önkormányzati alkalmazottakat hurcoljanak meg.
    A politikus azt javasolta, hogy a könyvtárak, civil szervezetek kezdeményezzenek felolvasóestet Wass Albert irodalmi műveiből, ezekre ő is szívesen elmegy, visz könyvet, és felolvas belőle.
    Kézdivásárhely önkormányzata 2015 novemberében egyhangúlag megszavazta, hogy egy addig névtelen utcát Wass Albert íróról és költőről nevezzenek el, 2016 februárjában azonban a prefektus keresete alapján visszavonta a határozatot.
    Wass Albertet 1946-ban háborús bűnök elkövetése címén távollétében - egy vitatott ítéletben - halálra ítélte egy kolozsvári népbíróság. Azzal vádolták a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. A háborús bűnösök kultuszát tiltó, 2002-ben elfogadott romániai jogszabály értelmében három erdélyi településen eltávolították talapzatáról az író köztéri szobrát.