Korózs Lajos és az éhező gyerekek
Korózs Lajos az őskorból itt ragadt fosszília, aki értetlenül szemléli a jelent. Időről - időre kényszeresen megszólalva, a múltjából hozott panelek mantrázásával mosolyt csal a néző számára.
Egyik legkedvesebb témája a gyerekéhezés. Köztudott, hogy Korózs elvtárs 2002-2006 között a Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára volt, de nagyon aktívan tevékenykedik az idős embereket tömörítő szervezetek környékén is.
Államtitkárként nem mutatott ekkora érzékenységet a mélyszegénységben élők iránt, és intézkedéseiben sem mutatkozott meg az az óriási empátia, amellyel most viseltetik a gyerekszegénység és a társadalom perifériájára szorultakért.
Nézzük a tényeket. Az MSZP arra törekedett, hogy a kiszolgáltatott embereket rájuk szavazóként segélyekkel kösse magához. Nemzedékek nőttek fel úgy jutva rendszeres jövedelemhez, hogy egy fűszálat nem kellett keresztbe tenni. Bizonyos rétegekben az a képzet alakult ki, hogy a pénzért nem kell megdolgozni, mert azt a postás hozza.
2010-ben megváltozott a segélyezés rendszere. Egyrészt az MSZP által adott megalázó összegű rendszeres szociális segélyhez jutásának feltételeit megszigorították, és bevezettek egy jóval magasabb havi juttatást adó közmunkát.
Az éhező gyerekekről pedig annyit, hogy ha rendszeresen jár iskolába - óvodába, naponta háromszor kap térítésmentesen étkezést, ezen felül gyümölcsöt, tejet, kakaót, minden nap vagy joghurtot, vagy túró rudit, vagy Kinder tejszeletet stb..
Ha Korózsék 2002-2010 közötti kormányzásuk alatt annyi energiát fordítottak volna a mélyszegénység felszámolására, mint a mostani felháborodásukra, akkor nem lenne miről beszélni.
