Blair: "nyitott kérdés a jövőbeni politikai szerepvállalásom"
Alig burkolt utalást tett esetleges újbóli politikai szerepvállalására Tony Blair volt brit miniszterelnök, "nyitott kérdésnek" nevezve ezt a lehetőséget egy pénteken megjelent interjúban.
A 63 éves Blair, aki 1997 és 2007 között töltötte be a kormányfői tisztséget a jelenleg ellenzékben politizáló Munkáspárt élén, az Esquire nemzetközi magazin brit változatának már utcára került novemberi kiadásában kijelenti: a brit politika tragédiája, hogy "a választékot a hard Brexitre törekvő konzervatív kormány és az ultrabalos Munkáspárt jelenti, amelynek politikai hitvallása a hatvanas évekbe visz vissza bennünket".
A "hard Brexit" az angol politikai zsargonban azt a több vezető tory politikus által is nyíltan vallott törekvést jelöli, hogy Nagy-Britannia ne csak az Európai Unióból, de az egységes uniós belső piacról is vonuljon ki.
Blair az "ultrabalos Munkáspártra" tett megjegyzésével egyértelműen Jeremy Corbynra, a Labour mai vezetőjére utalt. Corbynt a Munkáspárton belül is sokan a párt évtizedekkel ezelőtti irányvonalának felélesztőjeként és megtestesítőjeként tartják számon.
Tony Blair az interjúban ugyanakkor kijelenti: korai lenne arra a következtetésre jutni, hogy a politikai közép vereséget szenvedett Nagy-Britanniában. "A közép visszavonulóban van, és ez az a kihívás, amellyel most szembe kell szállnunk" - fogalmaz a volt brit kormányfő.
Az ebben esetleg betöltendő szerepét firtató kérdésre Blair kijelenti: "vannak korlátai annak", hogy mennyit mondhat el ezzel kapcsolatos jelenlegi álláspontjáról, de "nyitott kérdés", hogy mit fog tenni a jövőben.
A volt munkáspárti politikus visszatéréséről már a múlt hónapban elindultak a találgatások, amikor Blair bejelentette, hogy főleg politikai-gazdasági tanácsadásra szakosodott, igen jól jövedelmező üzleti vállalkozásait fokozatosan felszámolja, és e vállalkozásokban felhalmozott vagyonának jelentős részét jótékonysági szervezeteknek adja.
Az Esquire magazinnak adott interjúban elismeri, hogy az iraki háború nem tett jót hazai megítélésének, de kijelenti azt is, hogy változatlanul helyes döntésnek tartja a brit hadsereg bekapcsolódását a 2003-ban indult hadműveletekbe, mivel véleménye szerint a világ biztonságosabbá vált Szaddám Huszein néhai iraki elnök eltávolításával.
Nemrégiben egy független brit vizsgálóbizottság megállapította: Nagy-Britannia úgy csatlakozott az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére, és 2003-ban Szaddám Huszein rezsimje már nem jelentett közvetlen fenyegetést a külvilágra.
A jelentés szerint a Tony Blair vezette akkori munkáspárti brit kormány hibás hírszerzési adatok és értékelések alapján csatlakozott az iraki háborúhoz.
Blair a Munkáspárt történetében rekordot döntve három parlamenti választást nyert egymás után, később azonban rendkívül népszerűtlenné vált, elsősorban az iraki háborút övező belpolitikai botrányok miatt, és 2007-ben, harmadik mandátuma közepén távozott a kormányfői tisztségből, a párt éléről és a brit politikából is.
