Alapjogokért Központ: Magyarország azoknak nyújt átmeneti védelmet, akiknek származási országok és más állam nem tudja garantálni
Az Alapjogokért Központ szerint Magyarország - uniós és nemzetközi jogi kötelezettségeivel teljes összhangban - azok számára nyújt átmeneti védelmet, akiknek sem származási országuk, sem pedig más ország nem tudja garantálni azt.
A központ szerdán az MTI-hez eljuttatott elemzésében utalva arra, hogy emberi jogi fundamentalista szervezetek az elmúlt időszakban folyamatosan azt közölték: a népszavazás tét nélküli, Magyarországnak és az uniónak pedig nemzetközi jogi kötelezettsége befogadni minden ideigyekvőt, kiemelte: a Genfi Egyezmény értelmében a menedékjog az első menedék országában jár, azaz ott, ahol az illető személy élete vagy biztonsága vándorlása során először már nincs veszélyben.
Ilyen alapon egy szír migránst megilleti a menedékjog Törökországban, Libanonban vagy Jordániában - de nem az EU területén. A tavaly nyár óta meghozott magyar jogszabályok mind azt a célt szolgálják, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetben is érvényesüljön a menedékjog eredeti tartalma és a magyar állampolgárok biztonsága is garantálva legyen. Ugyanis a menedékjog nem egy globális szociális ellátáshoz való jog - rögzítették.
Kitértek arra is, az Európai Unió vezetői közül sokan azzal érvelnek, hogy amennyiben az EU minden ideigyekvőt beenged és letelepít, akkor megoldódnak a nemzetközi konfliktuszónákban valóban fennálló problémák.
Álláspontjuk szerint ezzel szemben be kell látni, hogy a világ stabil és fejlett, valamint instabil és fejletlen régiói között a menekültpolitika eszközrendszerével nem kezelhető gazdasági és demográfiai ellentét feszül. Tehát nem az "éppen aktuális", humanitáriusnak beállított migrációs válságról van szó, hanem egy olyan globális demográfiai-gazdasági kontextusról, melyet az EU akkor sem képes megoldani, ha évi több millió embert fogad be - mutattak rá az elemzésben.
Az elvándorolt és befogadott milliók helyén tízmilliók "születnek bele" a szegénységbe, ráadásul éppen azok tűnnek el a válságtérségekből, akik tudásuk vagy anyagi helyzetük folytán segíteni tudnák a remélt újjáépítést. Ezért az EU valódi humanitárius kötelezettsége az, hogy önmagát megvédje, minden lehetséges anyagi és infrastrukturális eszközzel segítse a világ fejletlen régióit, valamint vegye magának a bátorságot, hogy - akár egy tervezett közös hadsereggel - fellépjen, ahol szükséges.
A jelenlegi helyzet megoldása ugyanis nem az, ha a konfliktuszónák problémáit hozzuk Európába, hanem az, ha ott segítünk, ahol valóban szükség van rá - írták.
